Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Irodalmi értesítő
418 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. kereszténység lényegéről vallott nézetek fölött Feuerbachtól egész Harnackig, vagy mint szerző helyesen mondja, a Ritschl—Harnack-iskoláig. Harnack deszupranaturalizálja a kereszténységet és a darwinista evolúció módszerét alkal- mázzá rá. A római-hellén és mysteriumbölcselet synkretis- musának tartja a kereszténységet és a legősibb réteget kutatja. És mi marad a kereszténységből a történeti Krisztus személyén kívül ? Isten a mi atyánk, mi fiai (mert a lélek értéke végtelen) ; Isten benső, erkölcsi tökéletességet kíván tőlünk ; Isten országa mibennünk van. De foglalkozik a szerző Réville, Kalthopp tanával, ki azóta már a történelmi Krisztust is megtagadta, a túlon-túl népszerű Chamberlain-nel — és a faji kereszténység, a germán kereszténység elméletével, — a Rosegger és Jenssen-kereszténységgel, a szocialista, pan- theista (Schmitt Jenő !), pessimista kereszténységgel . . . Nem feledkezik meg Wagner, Nitzsche és Tolstoyról sem. A különböző nézetek általános bírálata után Harnack rész- letes, beható kritikáját olvassuk. A kérdés helyes föltevésé- nek kérdését tisztázza és törekszik a kérdésre megfelelni. A kereszténység lényegének kérdése fogárdos kérdés : Tanegész, mely hit- és erkölcs-dogmákból áll. Ilyen kiváló theologus és erős gondolkodó nem is tévedhet. A tanok rendszeresítése és a formalis elv eldöntésének kérdéseit széjjelválasztva, könnyebb volna népszerűbb meghatározást adni, bár fogalmazása a kereszténység velejét kimeríti. A központi eszmékből következő többi dogma természete- sen épen olyan lényeges; A tárgy kimerítő ismerete, a pro- testáns és filozófiai világirodalom szeges figyelemmel kisé- rése, velőbe-látó logika, erős theologiai képzettség és ma- gyáros józanság jellemzi az úttörő munkát. Notter könyve a Szabadakaratról népszerűbb. Vilá- gosan, egyszerűen, de azért szerzőt jellemző mélyebb theo- logiai és filozófiai készültséggel s éleslátással megírt munka. »A szabadakarat mibenléte« első fejezet világos, szabatos és tökéletes munka, mely a kérdés jelentősége után a hamis nézeteket elemzi, a szabadakarat fogalmát határozza meg, az akarás lélektani folyamatát írja le, az indító okok befolyá
