Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 419 sát az akarásra, kijelöli a szabadakaxat tárgykörét és ural- mának határait, valamint alkotmányos uralmát a lelki élet- ben. A második fejezet az öntudat tanúságát hívja föl és egyéb bizonyítékokat sorol föl és foglalkozik az ellenvetésekkel. Itt szerettem volna, ha az átöröklés kérdését és összekap- csolódását a szabadság kérdésével, Ostwald elméletét, az akarati betegségeket is tárgyalja. Lehet, hogy a kiszabott hely és megbízás mértéke nem engedték, hegy a könyv valóságos monográfiává dagadjon. Még röviden és szabato- san a következményekre utal (A szabadakarat és a vallás- erkölcsi élet. A szabadakarat és a nevelés. A szabadakarat és a büntetőjog). Ezen ízleltető arra a kérésre jogosít, hogy a tudós egyetemi tanár úr volna hivatva megírni az akarat nagy, kimerítő monográfiáját, mely az akarat fiziológiáját lélektanát, erkölcstanát és paedagógiáját is magában fog- lalja. Dr. Jehlicska könyve ismét szakmunka . . ., a marxis- mus bírálatának a külföldi irodalomban is föltünést kelt- hető értékes könyve, bár tán a hitvédelmi iratok között kissé társtalanul áll, szigorú szakszerűsége és bölcselettudományi nehézségei miatt. Azt sem tagadom, hogy aktuális, féléi- mesen aktuális. A marxizmus amoralizmusának pozitív ismertetése az első rész. Megállapítja a marxizmus bölcse- leti alapját és anyagelvű kiindulópontját, a gazdasági ősz- tályha^c és erkölcstan kapcsolatának tanát. Feltárja Marx téves felfogását a szeretetről, termelési törvényeit, Marx és Engels téves nézeteit az önzés és altruizmus társadalmi szerepéről és részletesen, behatóan és szakszerűen bírálja a marxisták erkölcstani nézeteit. A társadalom természeté- nek, az egyén és társadalmi célnak megfelelően jelel· ki az irányelveket. A modern bölcselők szociáletikai irányában —■ meglátja, hogy nemzetgazdászok és modern bölcselők egybe- hangzóan az erkölcs elveit a gazdasági és társadalmi élet- ben rehabilitálni akarják. Az angol autonóm erkölcstan kudarca a nemzetgazdasági életben — a Smith önzés- theóriájának bemutatása a következő rész. Rámutat a keresztény etika surrogatumára Smith rendszerében és 27*
