Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
36 1>R. SOTTER ANTAL. telensége feltétlen, tehát mindenkivel szemben nyilvánuló. Ha nem így volna, akkor a szerzetes harmadik személyekkel szemben vagyoni kötelezettségeknek is volna alanya s egészen benne volna a vagyoni élet forgatagában. És minden szerzetnek egy külön nyilvántartást kellene vezetnie arról, hogy a szerzet egyes vagyontárgyai, melyek rendtagok révén jutottak a szerzet vagyonába, kifelé mint mely szerzet- tagok vagyona szerepeljenek. S akkor még csak az marad fönn, hogy az illető szerzettagok ezen vagyontárgyak tekin- tétében kötelezettségeket vállaljanak, továbbá hogy a szer- zetes vagyoni kötelezettségei alapján a kifelé tulajdonául jelentkező dolgokra esetleg bírói végrehajtás vezettessék. Ami tehát az egyszerű fogadalmasok miatt mint kivétel szerepel, az ekkép szabállyá tétetnék. Az a föltevés tehát, hogy a szerzetesnek tulajdonjogra képtelensége csak befelé s nem egyúttal kifelé is jelentkezik, ellenkezik a kánonjoggal s a tényleges állapottal. Ámde akkor ismét fölvetődik a kérdés : miképen lehet- séges az, hogy a szerzetes tulajdont szerezhet, holott azt meg nem tarthatja ; sőt tulajdonossá sem válik harmadik személyekkel szemben sem ? Lehet-e azt mondani, hogy valaki tulajdont szerez, mikor nem ö lesz tulajdonossá ? A római jog ismeri ilyenek eseteit a rabszolga és a családfiu révén való tulajdon- szerzésben, amely eseteket per analogiam fel is hozták a kánonisták a szerzetes tulajdonszerzésének magyarázatául. Valójában pedig e példák nem magyarázatok, hanem egy- szerű tények, amelyek maguk is jogi magyarázatra szó- rulnak. Egy magyarázat szerint a tulajdont szerző szerzetes nem is jön figyelembe mint olyan, aki maga önállóan szerez tulajdont, hanem valójában a kolostor (rendtartomány, szerzet) a tulajdonszerző és a szerzetes ebben a tulajdonszer- zésben mint a kolostor (rendtartomány, szerzet) szerve szere- pel. Amidőn a szerzetes örököl vagy ajándékot kap, az ő jogán srá való tekintettel a kolostor (rendtartomány, szerzet) örököl vagy kap ajándékot, a szerzetes pedig a kolostor (rendtartomány, szerzet) szerve eme tulajdonszerzésben. Ez
