Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
A SZERZETESI SZEGÉNYSÉG JOGI TARTALMA. 37 a magyarázat logikusnak tetszik és elfogadható az esetben, ha nincs egyszerűbb és világosabb magyarázat. Véleményem szerint azonban egyszerűbb és világosabb magyarázata a kérdéses jelenségnek az, hogy az ünnepélyes professióban foglalt traditióban a szerzetes átruházza a kolos- torra (rendtartományra, szerzetre) az ő jövőben szerzendő vagyoni jogait is, tehát a részére megszülemlő tulajdonjogot is ;1 és pedig átruházza dologjogi s nem kötelmi jogi hatály- lyal,'־ úgy hogy a szerzetes javára jövőben keletkezendő, illetőleg a reá átszálló tulajdonjog ipso facto, minden további átadás nélkül, a kolostort (rendtartományt, szerzetet) illeti. A szerzetes itt szóban forgó jogi helyzete tehát voltakép egy- szerübb megfej tésű mint a római rabszolga vagy filius- familias jogi helyzete. 5. Az ünnepélyes fogadalmat tevő szerzetes képtelen arm hogy idegen dolgokon való dologi jogok (pl. szolgalom, zálog) alanya legyen , még pedig az előző pontban előadottak miatt. Tehát nem szerezhet a maga részére idegen dolgokon dologi jogokat, s a »quidquid acquirit monachus, monasterio aequi- rit« elve itt is az előző pontban mondottak szerint lesz alkal- mazandó. Ugyanígy nem lehet ünnepélyes fogadalmat tett szerzetes kötelmi jogok alanya. Ö mint hitelező nem szerepelhet; Miként a professio előtt őt megillető követelései megszűnnek az ő saját követelései lenni és adósai megszűnnek az ő saját adósai lenni, úgy a professio után nem szerezhet hitelezői jogokat senkivel szemben. .Mindezek helyében lép azonban az ünnepélyes fogadalmat tett szerzetesnek egy olyan kötelmi igénye, melyre az ünnepélyes professio őt nem- csak hogy képtelenné nem teszi, hanem amely egyenes folyo- mánya az ünnepélyes professiónak : t. i. a szerzetes tartás- igénye az ő kolostorával (rendtartományával, szerzetével) szem- 1 2 1 A traditiót említi e pontban Wernz is, Jus decretalium, 2. kiadás, III. kötet, 332. 1. 2 Hogy az átruházásnak dologjogi s nem csupán kötelmi a hatálya, ezt nem az átruházónak az akarata egymaga idézheti elő, hanem az egyházi jogszabály.
