Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Trikal József: Bölcseleti gondolkodásunk irányai
386 VEGYESEK. és állandóbb elemek kidomborodnak, jobban emlékezetünkbe is vésődnek, mert a nyelv szavakban is megrögzíti azokat s az állandóbb érzeteket azután úgy tekintjük, mint testeket. (5. és 6. ol.) Pedig ez világos tévedés ! A dolog, a test, az anyag nem más, mint az elemeknek, színeknek, hangoknak stb., szóval érzeteknek téri és idői összefüggése. (9. és 10. ol.) A maradandó mag ellenben csak látszat, pusztán gondolati szimbólum, amelynek a valóságban semmi sem felel meg. A mi világunkban az érzetek az egyedüli valóságok ! Csak mikor a valóságot elemezzük és gyakorlati vagy értelmi szűk- ségletünk ösztönöz arra, hogy az érzeteket gondolatban meg- mintázzuk, akkor beszélünk parányokról, erőkről és úgy beszélünk, mintha azok léteznének is. Pedig tényleg csak az érzet létezik ; a parány, az erő pedig az én kisegítő eszközöm, hogy érzeteimet gondolatokba foglaljam s öntudatomra hoz- zam. (14. és 23. ol.) A tudományos eljárás sem tesz mást, mint a közönséges gondolkodás, csak rendszeresebben bizonyos célok szolgála- tában ! Mert mi a tudomány ? A közvetetlen tényeknek, az érzeteknek gondolatokban való ábrázolása, utána rajzolása. A tudomány mindig a gondolatoknak bizonyos tapasztalati körhöz való alkalmazkodása útján jön létre. (22. és 23.* továbbá 30., 31. o.) De mit ábrázol a tudomány, milyen tényeket ? Mach oly egyetemes világelemekre törekedett, amelyek minden tapasztalatnak és minden tudománynak egyaránt elemei le- hetnek. A természettudományok parányokkal dolgoztak, de ezektől az átmenet nehéz a szellemi tudományokhoz, főleg a lélektanhoz. Azért a parány okát kiküszöbölte s helyükbe az érzeteket helyezte. A parány ok már a gondolkodás útján levezetett segédeszközök, amelyekről közvetetlen tapasztala- tunk nincsen. Csak érzeteink biztosak, csak azok az elsőd- leges elemek. A tudomány tehát épúgy, mint a lélektan nem testekkel, anyaggal, hanem szín-, hang-, nyomás-, hő-, idő- és téri érzetekkel foglalkozik és egyrészt ezen elemeket, más- részt azok kapcsolatait ábrázolja, amelyek bennem, mint lelkitények lefolynak. Az alma a természettudomány szá
