Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Trikal József: Bölcseleti gondolkodásunk irányai
VEGYESEK. 385 ■érzetek fölött elmélkedik a tudomány s majd testek, majd lelki jelenségek gyanánt kezeli azokat. Mach rendszere érzeteken nyugvó monisztikus világ- szemlélet. Mach bölcseletének van történelmi alapja. Fichte, Schel- ling, Hegel sajátságos idealismusának, az úgynevezett ab- szolut filozófiának (amelyet elemezni nem akarok) visszaha- tása volt úgy a gyakorlatiasabb anyagelvüség, mint Mach pozitív bölcseleté. A puszta ideológia sejtelmes fátyolait tépte szét mind a két irányzat. Egész erővel vetették magukat az egyes tudományokra, hevesen elleneztek minden metafizikai irányzatot és észre sem vették, hogy talán még veszedelmesebb és rejtelmesebb metafizikai hálóba kerültek. Macbnak magyarra fordított, de megrövidített könyve ^Beiträge zur Analyse der Empfindungen«, 1886-ban jelent meg s már négy kiadást ért el. A bevezető rész ezt a büszke címet viseli : a metafizika ellen. Ki hiszi el neki, hogy ő nem űz metafizikát ? Ki fogadja el ma a csodát, hogy a világ pusztán az érzetek összessége ? S tegyük föl, hogy az ! Hogy Mach ép azzal a joggal mondhatja, hogy a világ érzeteim összessége, mint Berkeley mondotta : esse percipi; vagy Scho- penhauer : a világ az én képzetem. De ki vallja ma már Berkeley túlzó solipsismusát ? Ki tanítja a Schopenhauer- rel, hogy a világ csak az én képzetem ? És ki vallja ma Mach- hal — kivéve talán a Galilei «-kört, — hogy a világ csupán az én érzeteim összessége. Ámde ezt tanítja-e Mach tényleg ? Tegyük föl, hogy nem s lássuk mint épül föl Mach világszemlélete. Az elemek így sorakoznak : mi a test ? mi az én ? mi az érzelem s végül mi a világ ? S egységes-e a világ, vagy két elvből áll ? Mi a test ? Mach majdnem úgy felel, mint Locke. Kivéve, hogy Locke megengedte, hogy van állag, csak nem esik köz- vétlenül érzékeink alá, Mach ellenben minden rejtélyes isme- retlennel szakítani akar s azt mondja, csak érzeteink vannak. Színek, hangok, hőfokok, nyomások, terek, idők és ezeknek hasonlatai. Hozzájuk fűződnek a hangulatok, érzelmek és akaratok is. Az érzeteknek eme szövevényéből a szilárdabb Hittudományi Folyóirat. 1910. 25
