Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Jehlicska Ferenc: A munkakedv kérdése erkölcsi és társadalmi szempontból
A MUNKAKEDV KÉRDÉSE ERKÖLCSI ÉS TÁRS. SZEMPONTBÓL. 369 Az úgynevezett organicista társadalombúvárok, akik a társadalmat élő szervezetnek tekintik, a nemzeteknek gyermek- és ifjúkorát az egyes embernek gyermek- és ifjú- korával hasonlítják össze. A munkától való irtózás egyrészt és másrészt az élettel való játszás főleg a fiatalkornak egyik jellemző vonása. Az egyetemi hallgatóság, amint egy tanár helyesen megjegyezte,1 bármikor kapható arra, hogy vala- mely nagy eszméért, nemzeti érdekért, lármás, sőt véres tüntetést rendezzen, ahol esetleg egészsége, sőt élete is vészé- delemben forog. De 11a ezt mondjuk eme fiatalságnak, hogy ugyanannak az eszmének jövendő diadaláért 5—6 esztendeig csendben, szorgalmasan tanuljon, vagy hogy szegény tár- saiért magától valamit megvonjon : igen nehezen hallgat szavunkra. Életét feltűnést keltő, szinószies módon vészé- delemnek kitenni, kész ; de kicsiny, huzamosabb időre szóló áldozatoknak hozatalára nincs meg benne a kellő erő. Hasonlóképen vagyunk az egész nemzetekkel is a fej- lődésnek kezdetleges fokain. A természetnépek, a maguk egészében véve, harciasak, a munkától pedig irtóznak : innét ered nagy nyomoruk és vadságuk. Malthus a népese- dés törvényéről írt világhírű művének első részében1 2 sorra veszi az öt világrész természetnépeit és kutatja azon okokat, amelyekre ezen népeknek nyomorúságos állapota és elfaju- lása visszavezethető. Valamennyi vad törzsnek, mondja Malthus, közös jellemvonásai ezek : a vad népek nem dől- goznak3 s minthogy a természet munka nélkül aránylag igen kevés eleséget nyújt, a szükséges élelemért állandó irtóháborúkat viselnek egymás ellen. A szüntelen csatározás meg épen megrögzíti munkátlanságukat, mert minek is művelni a földet, mikor állandóan attól kell tartani, hogy 1 V. ö. Th. G. Masaryk, i. m. 2 Malthus Róbert, Tanulmány a népesedés törvényéről, ford. György Endre, Budapest, 1902., I. könyv >>A népesedés akadályai- ról a világ kevésbbé művelt részeiben és a régi időkben«, 1—140. 1. 3 Az afrikai bennszülöttek, írja Földes, a fehér embertől ekkép különböztetik magukat : a fehér dolgozik, a fekete nem dolgozik. >>White man work, black man work not.« Hittudományi Folyóirat. 1910. 24
