Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Prohászka Ottokár: Az intellectualismus túlhajtásai
AZ INTELLECTU ALISMUS TÚLHAJTÁSAI. 255■ vizet, nem issza meg, hanem érinti s érinti azért, hogy járjon, hogy elsikoljék a tükör fölött. Az értelem is érinti, biztosan érinti a valóságot; nem öleli föl, nem szívja föl a valóságot, mert neki sem a célja állni, nézni, ismerni, hanem a célja tenni, menni. Vagy más hasonlattal élve, az értelmi ismeret a lét összeköttetéseinek s összefüggéseinek ismerete, mely nem adja a világot, ezt az óceánt, hanem jó kapcsolásokkal, jó tájékozásokkal szolgál, hogy az ember, ez az erősystema, elinduljon rajta, mint jól felszerelt s orientált hajó. A hajó nem a tenger ; a hajó nem arra való, hogy a tenger benne legyen ; nem is lehet, mert nem fér bele ; a hajó nem arra való, hogy az egész tengerre ráboruljon, hanem az kell, hogy erős egyensúlya legyen s hogy előre menjen. íme az ember, az erősystema, a hajó a lét óceánján ; nem meríti ki a létet, nem mérhető vele össze, adaequatióról szó sincs, nem is kell ; de az ismeret a létszerűség fogalmaival, mindmegannyi kapoccsal objective beleállítja az embert a világba. Az isme- rét a lét összeköttetéseinek s összefüggéseinek ismerete lévén, ráképesít arra, hogy nekünk valóan fölismerjük a létet, Istent, a lelket, céljainkat, föladatainkat, kötelességeinket s így jól egyensúlyozott s orientált erősystemák legyünk a különben érthetetlen világban. Annyit értünk belőle, hogy erősek legyünk s tegyünk s menjünk, haladjunk előre. Itt észrevesszük azt is, hogy a modern pragmatismus voltaképen reactio az intellectualismus s a magában meg- nyugvó rationalista metafizika ellen. Igaz, hogy túloz s túlzá- sait el nem fogadjuk, de reatcióját méltányolhatjuk. Ha u. i. az értelmi ismeret az embert csak bizonyos összefüggések s kapcsolatok szerint tájékoztatja a létről s arra szolgál, hogy jól beleállítsa s neki valóan tájékoztassa cselekvésében, akkor mindenesetre a célszerű, a neki való, szoros összekötte- tésben lesz az igazzal. Nem szabad ugyan azt mondani, hogy igaz annyi mint hasznos; de bizonyára a hasznos, a célszerű szorosan összefügg az igazzal ; mivel pedig az egész ismeret az életet szolgálja, az ismeretnek ezt a belső célszerűségét s célra való rendeltetését akarta a pragmatismus az önelé- gült intellectualismusszal szemben nyomatékozni s az igaz
