Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Prohászka Ottokár: Az intellectualismus túlhajtásai

252

DR. PROHÁSZKA OTTOKÁR.

alakuló világot merev formákkal nem foghatjuk le, mer,, azok csak elvontan adják a lét jellegeit s az általánosságban· adott, mintegy csak pontozott fogalom tartalma iránt nincs tüzetes értesülésünk, de theóriánk bőven.

Még inkább érezzük fogalmaink elégtelenségét, mikor lélekről, Istenről van szó. Isten valósága bele nem fér semmi- féle kategóriánkba, sem a merev substantiába, sem az elvál- tozó activitasba. De épúgy állunk a világ konkrét való- ságával is, ami azt illeti, hogy értelmi ismeretünk távol attól, hogy kimerítené, inkább csak általános jellegekkel határozza s fogja meg.

Intellectualismusnak mondom azt az egész filozófiai irányzatot, mely az ismeret s az ideák világában a valóság felsőbb s értékesebb szféráját akarja látni ; mely ebben a szférában találja föl a valóság összes tartalmát s értékét ; a dolgokat pedig csak némileg részesíti az ideák tartalmában. E hibás fölfogásban a görög filozófia vezet. A görög Idealismus szerint mi ismerjük a lényegeket s az értelem ezeket Plátóval az ideákban, Aristotelesszel a formákban látja.

Ezzel az egységes lényeggel szemben, melyet a plátói idea s az aristotelesi forma képvisel, minden egyéb, ami a tárgyban van, mellékes, sőt majdnem semmi, nec quid, nec quale, nec quantum. így a lét súlypontja az ideákba s formákba s ami ezzel együtt jár s még nagyobb baj, az ismeretbe csúszik. A plátói filozófia be is érte az ideákkal, kon- ·templálta az essentiákat; azokat kész formáknak, a tökély, erő és szépség eszményeinek tartotta. E bűbájos világ volt az igazi világ ; a mi világunk pedig, melyben mi élünk, az csak szerencsétlen materalisatióknak színhelye volt, hol csupa szerény, anyagba mint tartályba szorított, sok tekin- tetben elnyomorított kópia éktelenkedik. Nem csoda tehát, hogy ez a filozófia itt is hagyta a kópiákat, elvonult az ideák bűbájos világába s kijelentette, hogy a filozóf valami külö- nős figyelmet ne is pazaroljon a konkrét diribdarabságra.

Pedig mily óriási ez a konkrét valóság, ez az igazi való- ság, ez a tarka, színes sokadalom, ez a gazdag, individuális világ az elvont fogalmakkal, az abstractiónak holdvilág