Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kiss János: Az okról és az oksági elvről
AZ OKRÓL ÉS AZ OKSÁGI ELVRŐL. 285 és pedig nemcsak a szükséges, hanem még az esetleges ité- letben is. így pl. Péter él, az élet Péterrel egy ; az új dolog mástól van, a mástól van egy az új dologgal. Már pedig Kant- nál az ítélet csupa összetétel. Két igen közel fekvő dolgot nem tudott Kant megfej- teni: egyik a kategóriák érvényesülésének módja, másik azok eredete. Ami az elsőt illeti, nem tudja megmondani, miként egyesülnek az értelmi kategóriák az érzéki szemléié- tekkel, miként egyesül pl. az ok és okozat kategóriája az új dologgal vagy a tényleg észlelt egymásutánnal, miként kü- lönbözteti meg az értelem az oki egymásutánt a szintén szabályszerűen észlelt nem-oki egymásutántól, sőt azt sem mondja meg, miként lehet egyáltalában szabályos és nem szabályos egymásután s miként lehetséges szabályos egymás- után, amely okozati s ismét szabályos, amely nem okozati. Az meg a legnagyobb titok, hogy a sok kategória közül mint egyesül a jelenségekkel most ez, most az s majd egy, majd több. Kant szerint ez az emberi lélek mélységes titka, melyet valószínűleg soha sem fogunk felderítve látni »eine verborgene Kunst in den Tiefen dér menschlichen Seele, dérén wahre Handgriffe wir der Natur schwerlich jemals abrathen und sie unverdeckt vor Augen légén werden«.1 De nemcsak az megoldatlan rejtvény Kantnál, mi módon egyesül az okság kategóriája a szemlélettel, hanem az is, hogy mikép jutott az emberi értelem e kategória és egyálta- Iában a kategóriák szemléleti alakok és észbeli eszmék bir- tokába ; ezt Kant soha meg sem kísérelte megoldani, való- színűleg nemcsak azért, mert semmi módot nem talált, ha- nem azért is, mert ez metafizikai kérdés, már pedig méta- fizika épen őszerinte lehetetlen. A Transcendentale Analytik II. fejezetében ugyan felmerül ez a kérdés, de felbukkanása homályba burkolt, tárgyalása pedig igen szerencsétlen, sőt egészen érthetetlen. Ugyanis Kant szerint két út van, melyen a tapasztalat megegyezését a fogalmakkal eléri az ember: vagy 1 L. T. Peseh, S. J. Die Haltlosigkeit dér »modernen« Wissen- schaft. Herder, 1877. 37. old. Hittudományi Folyóirat. 1909. 19
