Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Irodalmi értesítő
, 748 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. A görög katholikusoknak elkülönítő törekvéseit tár- gyazó hetedik fejezetben (161—180. 1.) szerző (162. 1.) azt mondja, hogy a nem magyar nemzetiségű görög katholikusok oly kongresszusi szervezetet óhajtanak, aminővel a görög keleti szerbek és románok bírnak és szerinte ez náluk min- den nehézség nélkül alkalmazható is volna. Ez így mondva nem áll meg teljesen. Nem is olyan egyszerű a görög katho- likusoknak az autonómiába való terelése, mint azt szerző véU és nem is állnak meg teljességben azok a jogi és egyéb célszerűségi indító okok, amelyekkel szerző a görög katholi- kusok külön autonómiáját kizárni óhajtja. Sokkal kényesebb kérdések forognak itt fenn, mintsem ezt oly könnyű szerrel megoldani lehetne. Azok az indító okok pedig, melyeket az 58. §-ban (176—179. 1.) felhoz, részben hamisak, részben erőltetettek. Az is igen antitheologikus színezetű kijelentés (176. 1.), hogy »a hit a kedély világába tartozik s mint ilyen nem tudományos ismereten, hanem belső meggyőződésen nyugszik«. Épen azért, mert a hit a kedély dolga, az mélyen áthatja a híveket, kiket nem is lehet kizárólag jogi indokokkal meggyőzni, hanem inkább az érzelmekre ható nyilatkoza- tokkal kell őket megnyugtatni. Igaz ugyan, hogy az autó- nómia kérdése szorosan véve nem hitkérdés, de miután tagad- hatatlanul egyházi kérdés, kétségtelen, hogy az is inkább a kedélyre, semmint a hidegen számító észre hat, amiért a merev jogi indokokon kívül főleg a célszerűségi okok fölemlítésével lehetne a kedélyekre megnyugtatólag hatni«. Nem tudná szerző sem tlieologiai, sem egyház-jogászi alapon megmagya- rázni, hogy miért volna »a római katholikus egyház« genericus fogalom, amely alá mint külön species-ek tartoznak : latin, görög és örmény szertartások (176. 1.). Cum grano salis veendő az is, mit szerző a 8. fejezet- ben (180—202. 1.) az autonómia szervezésének különféle akadályairól mond. Igen általános keretek között mozog az, amit a 60. §-ban a dogmatikai akadályokról felemlít. »A vér- tanuk a dogmatikus tanok vallásáért szenvedték vértanúi halált«, »az egyház magasztos hitszolgálata«, »vallási és szorosan vett papi dolgok« olyan általános kifejezések, Ϊ
