Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kmoskó Mihály: A nesibini hittudományi főiskola virágzási kora adiabenei Henana idejében
A NESIBINI HITTUDOMÁNYI ISKOLA 587 kell hagynia.1 Ö volt egyúttal a tanulmányi felügyelő és a könyvtáros, kinek az iskola könyveit kellett számon tartania.1 2 2. Henáná korában az infirmárius. Első időkben az iskolá- nak nem voltak külön betegszobái; 3 utóbb e hiányt is pótol- ták és akkor a betegszobára külön infirmárius felügyelt, kinek szigorú kötelessége volt a betegekről gondoskodni, őket ápolni stb ; mulasztás esetében 50 stater pénzbírságra, esetleg vagyonának elkobzására és a városból való kitiltásra volt Ítélhető.4 5 Az intézet elülj áróinak oldalán több tagból álló tanári kar működött. Sajnos, a főiskolán működő collegium professorum szervezetét illetőleg a ránk maradt statútumokból vajmi keveset tudunk meg. Az bizonyos, hogy minden tanár külön- külön szakot adott elő, mert a statútumok az egyes kathedrák tanárait szaktárgyakra valló nevek szerint említik ; de hogy az egyes szaktárgyak körébe mi tartozott, azt csak egyes esetekben tudjuk megállapítani. A tanári karban az első helyet szemmelláthatólag a biblikus tanár foglalja el. És ez nem is lehetett máskép, ha meggondoljuk, hogy az egész nestorianismus exegetikai alapon keletkezett, Theodorus Mopsuestenus kommentárjai- nak köszöni létét, ezekből táplálkozott mindvégig, belőlük merítette dogmatikai érveit. A szyr nesztoriánusok szemé- ben Theodorus a meqpassekáná, az »exegéta« χατ εξοχήν. Ez volt különben a biblikus tanár hivatalos neve is, mert legfőbb hivatása a biblia értelmezése volt Theodorus elvei és kommentárjai alapján. A mopsuestiai exegéta iratai mellett még csak a kyrosi Theodoretusnak Szentírási kérdésekről írt müve tudott valahogy érvényesülni, amennyiben ezt a nagy írót a nesztoriánusok maguknak vindikálták.8 Adiabenei Henáná különösen Origenes műveit karolta fel és aranyszájú sz. János exegetikus iratait is be akarta csempészni az iskola 1 22. §. 2 8.* §. 3 11· §· 4 1.* §· 5 V. ö. Labourt, i. m. 298. 1.
