Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Néhány egyházhatósági határozat
VEGYESEK. 513 Válasz mind a két részre : Nem. 3. Kérdés : Lehet-e kiváltképen a betűszerinti értelmet kétségbevonni ott, ahol a keresztény vallás alapjait érintő eseményekről van szó, mint amilyenek többek között az összes dolgoknak az idők kezdetén Istentől való teremtése, az ember különös teremtése, az első nőnek az első emberből történt alkotása, az emberi nem egysége, az ősszülőknek a megigazulás állapotában való eredeti boldogsága, a parancs, melyet engedelmességének kipróbálására az ember Istentől kapott s amelyet a kígyó alakjában megjelent ördög tanácsára megszegett, az ősszülőknek az ártatlanság ezen ősi állapotából történt kivetése, valamint a jövő Megváltónak megigérése ? Válasz : Nem. 4. Kérdés : Szabad-e e fejezetek azon helyeinek magya- rázatánál, melyeket a dologról biztosat és határozottat tanító Egyházatyák és tudósok különbözőképen fogtak fel, az Egyház ítélkezésének és a hit analógiájának megóvása mel- lett mindenkinek azt a nézetet követnie és védenie, amelyet jónak talál ? Válasz : Igen. 5. Kérdés : Kell-e mindent, értve az említett fejezetek- ben előforduló szavakat és kifejezéseket szükségképen szó- szerinti értelemben venni, úgy hogy attól még akkor se szabadjon eltérni, mikor maguk a kifejezések nyilvánvalóan átvitt vagy képletes, vagy anthropomorph értelemben használvák és tulajdonképeni értelmük megtartását a józan ész tiltja avagy elhagyását a szükség parancsolja ? Válasz : Nem. 6. Kérdés : Szabad-e a betűszerinti értelem feltétele- zése mellett ugyanezeknek a fejezeteknek képletes és pró- fétai értelmezését a Szentatyák és magának az Egyháznak példájára okosan és hasznosan igénybe venni ? Válasz : Igen. 7. Kérdés : Tekintettel arra, hogy a Genesis első feje- zetének megírásakor a szentírónak célja nem volt a láthatő világ megalkotását és a teremtés teljes rendjét tudományosan előadni, hanem azt népies, az emberek értelméhez és felHittudományi Folyóirat. 1909. 34
