Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
A SZERZETESI SZEGÉNYSÉG JOGI TARTALMA. 447 alapítója, létesített volt. Hogy a subiacói apátságban kiirtsa a szerzetesek egyéni tulajdonát s a regulával szemben való többi enyhítést, III. Ince pápa a subiacói apáthoz és kon- venthez azt a levelét intézte, mely mint caput »Cum ad monasterium« 1 foglaltatik a kánoni törvénytárban. E decre- talisnak a szerzetesi magánvagyonra vonatkozó része így szól : »Prohibemus quoque districte in virtute obedientiae sub obtestatione divini judicii, ne quis monachorum proprium aliquo modo possideat : sed si quis aliquid habeat proprii, totum in continenti resignet. Si vero,'post hoc proprietatem aliquam fuerit deprehensus habere : regulari monitione praevia de monasterio expellatur, nec recipiatur ulterius nisi poeniteat secundum monasticam disciplinam. Quod si proprietas apud quemquam inventa fuerit in morte, ipsa cum eo in signum perditionis extra monasterium in sterquilinio subterretur, secun- dum quod beatus Gregorius narrat in dialogo se fecisse. Unde si quicquam alicui fuerit specialiter destinatum, non praesumat illud accipere, sed abbati vel priori, vel cellario assignetur. .... Nec aestimet abbas, quod super habenda proprietate possit cum aliquo monacho dispensare: quia abdicatio proprietatis, sicut et custodia castitatis, adeo est annexa regulae monachali, ut contra eam nec summus pontifex possit licentiam indulgere.« E decretalis szerint a szerzetesi magántulajdon а szerzetesi állapottal annyira összeférhetetlen, hogy ez alól a pápa sem adhat fölmentést, annál kevésbbé az apát. Mindezek a szigorú rendeletek nem voltak képesek kiirtani a szerzetesi magántulajdont. Dacára a pápák erélyes fellépésének ; dacára a ciszterciek eleinte tanúsított láng- buzgalmának és vonzó példájának ; dacára továbbá a kol- dúló rendek megjelenésének, melyek a szegénységet nemcsak egyénenkint, hanem testületileg is gyakorolták, a régi szerze- tekben Európa-szerte megbomlott a szigorú fegyelem s a fegyelem lazaságával karöltve járt a szerzetesek magán1 c. 6. X. III. 35.
