Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Paluscsák Pál O. P.: A hit titkai és az emberi elme
A HIT TITKAI ÉS AZ EMBERI ELME. 41 amely előttünk titok és contra rationem, ami lehetetlen, önmagában ellenmondás. Melyik igazságról lehet hite az embernek ? Az elsőről nem, mert azt mi tudjuk, az utolsó- ról sem, mert az lehetetlenség, ellenmondás. Tehát csak a secundum rationem és supra rationem való igazság lehet a hit tárgya. De nagy a kettő között a különbség. Az olyan igazságoknál, amelyek »secundum rationem« vannak, azaz amelyeknek az ész saját erejéből belátja a valószínűségét, az elme megerősíti a hitet, mert bebizonyítja azoknak a valószínűségét és észszerüségét. Az igazságoknál azonban, amelyek »supra rationem« vannak, az elme saját erejéből, önmagából nem képes azoknak a valószínűségét bebizonyí- tani, hogy mégis elfogadja azokat, az külső tényezőnek, a külső tekintélynek a gyümölcse. A kettő között tehát az a nagy különbség, hogy a »secundum rationem« igazság észszerüségét az elme önerejéből ismeri fel, a »supra rationem« igazság, a kinyilatkoztatás útján jő hozzánk, az elme csak annyira mehet, hogy a kötelességét hinni elismeri.1 Tehát kettős igazság van, kettős ismeretünk Istenről az ész útján és a kinyilatkoztatás révén.1 2 A kinyilatkoztatás a feltét- len igazságot tartalmazza.3 Mi ezen természetfölötti igazsá- gokat nem bizonyíthatjuk be,4 hanem csak gyönge, távoli hasonlatokkal megvilágíthatjuk.5 60. Alanus de Insulis (f 1202) szerint a katholikus vallás igazságai elsősorban az isteni kinyilatkoztatáson alapulnak, így maga a kinyilatkoztatás a leghatalmasabb érv mellettük. 1 De Sacramentis, lib. I. pars, III. с. XXX. (Migne, CLXXVI. col. 231.) 2 De Sacramentis, lib. I. pars, III. с. III. (Migne, CLXXVI. col. 217.) 3 De scripturis et Scriptoribus sacris, с. I. (Migne, CLXXV. col. 11.) 4 De Sacramentis, lib. I. pars. III. с. XXVIII. (Migne, CLXXVI. col. 230.) 5 Summa sentent. tract. I. с. VI. (Migne, CLXXVI. col. 51.) V. ö. de Sacramentis, lib. I. pars, III. с. XXI. (Migne CLXXVI. со. 225.) és Erűd. didascalia, lib. VII. с. XXI. (Migne, CLXXVI. col. 831.)
