Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Paluscsák Pál O. P.: A hit titkai és az emberi elme

40

PALUSCSÁK PÁL.

Nem összegezhetjük jobban sz. Tamás tanítását a hit titka és az elme között való viszonyról, mint úgy, ha saját szavait idézzük, amelyekben ő maga rövidesen össze- foglalja mindazt, amit ezen tárgyat illetőleg mondott.

»Arra akarlak inteni, hogy amikor a hitetlenekkel a hit ágazatairól vitatkozol, ne arra törekedjél, hogy a hitet szükségképeni érvekkel bebizonyítsad. Ez a hit fönségét becsmérelné, mert a hitigazságok nemcsak az emberi elmét múlják felül, hanem még az angyalokét is ... A keresztény vitázó a hit ágazatait illetőleg ne arra törekedjék, hogy a hittitkokat bebizonyítsa, hanem hogy a hitet megvédje, azáltal, hogy kimutatja, hogy nem hamis, nem tarthatatlan az, amit a katholikus hit vall«.1

58. Az angyali tanító ezen elvei azonosak a többi nagy scholastikusoknak elveivel.

59. Hugó a S. Victore, akinek művei a scholasticusok előtt döntő tekintéllyel bírtak, négyféle igazságot különbőz- tét meg : ex ratione, az olyan igazság, amelyet az elme szigo- ruan bebizonyíthat ; secundum rationem, az olyan igazság, amely előttünk valószínű ; supra rationem, az olyan igazság,

«λλ* εν υλη' ή δύ πρώτη καί περί χωρίοitt καί ακίνητα, άναγκη őt πάντα μεν τά αίτια άίδια είναι, μάλιστα δέ ταυ τα . . . ώστε τρεις άν εϊεν φιλοσοφίαν &εωρητικαί, μα&ηματικη, φυσική καί χλεολογική. Metaph. λτΙ. 1. 1026a 10 köv. Tehát a bölcseletnek az a része amelynek a

»ró αίδιον και ακίνητον* a tárgya az a theologia naturalis. így neve- zik a régi görög Aristoteles-magyarázók is a bölcselet ezen részét. A metaphysikának több neve van mondja az egyik magyarázó »σοφία, φιλοσοφία πρώτη φιλοσοφία, μετά τά φυσικά* aztán hozzáteszi : »καί θεολογίαν δε καλοΰσιν αυτήν, επεί α ι τ ώ ν δ ν τ ω ν ά ρ χ а ι καί τ ά των δ ν τ οι ν αίτια τα πρώτα καί τελειότατα μάλιστα τα ο ν τ α ίλ ε ί α, περί ίο ν ε ν τ α ύ ίλ а & ε οι ρ ε ί* Scholia in Aristotelem ed. Brandis. Berlin 1836. pag 519. V. ö. u. ott p. 518. ». . . καί λοιπό«׳ εν ταύτη τη πραγματεία (a metafizikában)

διαλέγεται η μί ν περί τ ϋ) ν π α ν τ η ακινήτων, τούτο δ έ ε σ τ ι & ε ο λ ο γ i а.« Ezen theologia naturalis pedig azért külön- bözik lényegesen a theologiától, mert a theologia naturalis az ész világánál szemléli az Istent és tulajdonságait, a theologia pedig a kinyilatkoztatás fényénél.

1 Contra erroree Graecorum etc. eap. II.