Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Paluscsák Pál O. P.: A hit titkai és az emberi elme
A HIT TITKAI ÉS AZ EMBERI ELME. 39 elveti, akkor a hit igazságait semmiképen sem bizonyít- hatjuk be neki ; csak arra szorítkozunk, hogy a hit ellen intézett támadásait visszaverjük. A theologiában tehát a legelső és legfelsőbb döntő érv a kinyilatkoztatás, a Szentírás. »Auctoritatibus autem canonicae Scripturae utitur proprie et ex necessitate arguendo«. A theo- logia az elme okoskodásait is felhasználja, de nem a hit- igazságok bebizonyítására. Ezen okoskodások csak külső érvek, a valószínűségen túl sohasem terjednek. Ezen ész- érvek csak annyit bizonyítanak, hogy a hit igazságai nem lehetetlenek, így a hit útját egyengetik. A hit igazságai be nem bizonyíthatók, azok előttünk titkok maradnak. Az elme a hit ellen felhozott érvek tarthatatlan- ságát bebizonyíthatja és a hittitkokat valamiképen megvilá- gíthatja. 57. Ezen alapigazságokból aztán az a következtetés, hogy a theologia teljesen más mint a bölcsészet, mert a theo- logus érvelése egészen más elvekből indul ki, mint a bölcselő okoskodása. A bölcselő a teremtett dolgok lényegéből indul ki, azokra építi bizonyítását. A theologus pedig a kinyilatkozta- tott igazságra, vagy pedig Isten dicsőségének vagy hatalmának fogalmára, mint illendőségi okra. »Nam philosophus argu- mentum assumit ex propriis rerum causis : fidelis autem ex causa prima, ut pote quia sic divinitus est traditum, vel quia hoc in gloria Dei cedit, vel quia Dei potestas est infinita«.1 Ez a két kiindulási pont pedig lényegesen külön- bözik egymástól, így a bölcselet és a hittudomány között is lényeges a különbség. 1 Contra Gentes, lib. II. с. IV. A theologiának a bölcselettől, vagy szorosabban véve a theologia naturálistól való lényeges különb- ségét mindjárt a Summa első lapján hangoztatja sz. Tamás. >>Unde theologia, quae ad sacram doctrinam partinet, differt secundum genus ad illa theologia quae pars philosophiae dicitur«. I. p. q. I. a. I. ad 2um. Aristoteles ugyanis a bölcseletet tárgyuk szerint a követ- kezóleg osztja fel : »el δί τί Ιαιιν άΐδιον και ακίνητον και χωριστόν, <]a νερόv ότι θεωρητικής το γνώναι ούμέντοι φυσικής γε ουδέ μαθηματική5 αλλίκ ηροτέρας άμφοίν. η μεν γαρ φυσική περί χωρισιά μεν άλλ' 0υχ ακίνητα, της δε μαθηματικής ενια περί ακίνητα μεν ου χωριστά δ' 'ίσως,
