Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Paluscsák Pál O. P.: A közjó sz. Tamás erkölcstanában

380

PALUSCSÁK PÁL.

tisztult erkölcsi jó, ma legegéségesb mint leghosszabb életidőt Ígérő jeneke a nemzetiségnek. 8 hogy hazánk akkor lesz boldog, ha illy felemelkedett nemzeti szellem éleszti földieinket«}

III. A közjó a törvényhozásban.

44. Hogy a társadalomban tekintélynek kell lenni, amely azt célja felé irányítja, azt láttuk. így a törvényhozás- nak is az a feladata, hogy. a társadalmat célja felé irányítsa.'2 Ebből az következik, hogy ha mi a törvények természetéről és jogosságáról helyesen akarunk ítélni, mindenekelőtt tisz- tában kell lennünk a társadalom javának, a közjónak a fogai- mával. Ezen közjót egy rövid mondattal meghatározni nem lehet. Sz. Tamásnál sem találjuk azt meg. így más módszert kell követnünk. Visszafelé — hogy így mondjam — kell következtetnünk ; amire a törvény kiterjedhet, amit az államhatalomnak előmozdítani avagy megőrizni köte- lessége, azokból alkothatjuk meg magunknak a közjó fogai- mát. Negatív, hogy mire nem terjedt ki a törvényhozás, hogy mi nem tartozik a társadalom javai közé, azt meghatá- rozza azon hármas rend, az erkölcsi rend, amelybe Isten az embert helyezte. Ami ezen hármas rendből természetesen folyó kötelességekkel. ellenkezik, nem lehet sem az egyed, sem pedig a társadalom java, így olyast megparancsolni, törvénybe iktatni jogtalanság.3 A törvényhozók mint sz. Tamás mondja: Sunt sub regimine Dei quasi supremi prin- cipis, tanquam ministri ordinati.4 így a törvényhozás jogo- san csak olyasra terjedhet ki, ami az Istentől megszabott erkölcsi renddel nem ellenkezik.

45. Hogy az emberi törvényhozás sz. Tamás szerint mire terjed ki, azt különböző helyen tett nyilatkozataiból kell egybeállítanunk. 1 2 3 4

1 Hitel, i. kiadás. 169 1.

2 Gubernare est, id quod gubernatur convenienter ad debitum finem perducere, de reg. prine. 1. I. с. XIV.

3 S. Th. II II. q. 10. а. XII.

4 In Ep. ad Rom. c. 13. 1. I.