Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Paluscsák Pál O. P.: A közjó sz. Tamás erkölcstanában
az egyedek jogainak, akik csak részei ; az egyedekkel szem- ben kötelezettsége semmi, igényeinek jogos határa nincsen. A7 egyed teljesen megszűnik személynek lenni, öncél nélkül az államért van, él és hal. 3. A másik felfogásának az egyes ember a kiindulópontja. A társadalom, az állam az egyesek szabadakaratból avagy szükségből történt egyesülésének a következménye. Az állam jogait, hatalmát az egyeseknek köszönheti, akik kor- látlan természetes jogaikról a közös élet megkönnyítésének a céljából jószántukból avagy kénytelenségből lemondot- tak. Az államnak csak az a feladata, arra van joga, hogy az egyesek jogát megvédelmezze. Más joga nincsen. Az állam tehetetlenül áll az egyesekkel szemben. Ezen felfogásban az egyed jóformán minden, az állam is csak az ő saját egyedi érdekét szolgálja. 4. Hogy ezen utóbbi felfogás az ő individualizmusával mindenben, de különösen gazdasági téren mennyit ártott és árt, azt felesleges magyarázni, és hogy az emberi jogoknak és szabadságnak ilyen elmélete és törvénybe iktatása mély sebeket ütött a társadalmi életen, amelyeket begyógyítani nagy munkába, sőt időbe fog kerülni, azt is tudjuk és tapasz- táljuk. Hogy pedig az első helyen vázolt irányzat, amelynek örököse a socialista állameszme, mivé alakítaná át a társa- dalmat, azt előre leolvashatjuk a történelem azon lapjairól, amelyek az absolutizmus, a mindenható koronás fők, avagy az »istenített állam« rombolásáról lueszéinek. így csakis olyan felfogás lehet a helyes, amely a társa- dalom kettős tényezőjének, az államnak meg az egyedeknek, hivatását, jogát, javát úgy 'állapítja meg, hogy egyik sem rövidül meg a másik jogtalan előnyére, egyik sem emelkedik túlsúlyra a másik jogos érdekeinek a rovására. Ilyen helyes felfogás pedig a jogok és kötelességek igaz meghatározásától függ■ Azért mi is azzal kezdjük, hogy ezen alapfogalmakat szent Tamás elvei szerint megállapítjuk. Erre a kiindulási pontot maga az angyali Tanító adja meg. A quaestiones disputatae-ben azt a kérdést veti föl, 354 PALUSCSÁK PÁL.
