Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Paluscsák Pál O. P.: A hit titkai és az emberi elme
A HIT TITKAI ÉS AZ EMBERI ELME. 29 vagy ember, természetes úton Isten lényegét egészen meg- ismerje. Az angyal önönmagának lényegében, mint valami tükörben ismeri meg az Istent, az ember pedig a látható világból. De mert mind a két medium ; az angyal lényege, még a látható világ is csak teremtmény, tehát véges töké- letességű, így semmiképen sem vezethet Isten lényegének a megismerésére.1 48. Ha tehát az ember Isten lényegét természetes úton nem ismerheti meg teljesen, akkor mire terjedhet mégis ki az ő ismerete Istenről ? Sz. Tamásnak erre ez a felelete. Mi a látható világ- ból mint okozatból jutunk Isten megismerésére. Minden okozatból megtudhatjuk először az ok létezését és vala- mennyire annak természetét is. így a teremtmények útján mi Isten létét és mindama tulajdonságait megismerhetjük, amelyeket Istennek, mint legelső oknak, a természete meg- követel. ». . . ex eis in hoc perduci possumus, ut cogno- scamus de Deo an est; et ut cognoscamus de ipso ea, quae necesse est ei convenire secundum quod est prima omnium causa, excedens omnia sua causata«.1 2 Másutt meg azt mondja sz. Tamás, hogy a teremtett világ tükör számunkra, amelyben Isten jósága, hatalma visszaverődik és ez úton jutunk az isteni bölcseség, jóság és tökéletesség ismeretére.3 Bővebben megmagyarázza ezt, midőn sz. Pálnak a 1 de vérit. q. VIII. а. III. Az angyalok természetes Isten isme- rete azonban sokkal tökéletesebb mint a miénk, mert az ő lényük — amennyiben ők tiszta szellemek — jobban tükrözi vissza Isten tulaj- donságait mint a külvilág, amelyből mi merítjük Isten ismeretünket Contra Gentes, lib. III. c. 49. Azért sz. Tamás az angyalok ezen ismeretét inkább szemlélésnek nevezi, mig a mienk jobban okos- kodás . . . Unde ista cognitis magis tenet se cum speculari : quia et ipsa natura angelica est quoddam speculum divinam similitudinem representans« I. q. LVI. а. ,III. 2 I. q. XII. а. XII. 3 Et ita tota creatura est nobis sicut speculum quoddam : quia ex ordine et bonitate et magnitudine quae in rebus a Deo causata sunt venimus in cognitionem sapientiae, bonitatis, et eminentiae divinae. In I. ad Corinth. cap. XIII. lectio IV.
