Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Pataky Arnold: A legújabb oxyrhynchosi evangélium-töredék

210

DK. PATAKY ARNOLD.

Schürer és a kiadók a képzelet munkáját látják e meg- különböztetésben és a jelenetnek több más részében is, de látni fogjuk, hogy az egész mozzanat pompásan beleillik Jézus és a farizeusok életébe és a templom viszonyaiba.

Útjukban egy άρχιερενς-32.Ά\ találkoznak. Mint az új- szövetségnek és Josephus müveinek számos helyéből tudjuk, άρχιερενς nemcsak szorosan vett főpapot jelent, hanem általában a nagy papi családok főbb tagjait. E farizeus főpap fellépése teljesen korhű ; mint Lagrange mondja : Se non ё vero, ё ben trovato.1 A Οννέτνχεν szó jellegző a tőre- dékben (30. és valószínűleg 21. sorban is). Az Űr »Üdvözítő- nek« (βωτηο) van nevezve ; e névvel ugyan sem a kánoni, sem az apokrif evangéliumok nem illetik, de szabadító fel- adatát világosan jelzik Mát. 1, 21. Luk. 2, 11 ; Ján. 4, 42. A 2ωτήρ szó használatos a gnosztikusok közt,1 2 főleg Egyp- tómban.

Hogyan értsük a 14. sor szavait : »látni a szent edényeket ?« Preuschen azt hiszi, hogy az ószövetségi ינפ־תא ΓΐΝ'-hoz hasonlóan — mely kifejezés jelentése : »Isten elé lépni« — oly átvitt értelmű mondással állunk szemben, melynek jelentése : imádkozni. Tény, hogy a Jézus kora- beli zsidóság igen szerette ez átvitt beszédformákat,3 de Preuschen magyarázata ezen a helyen mégis erőltetettnek látszik. Segítségünkre jő azonban a Talmudnak két helye : Chagigá 3, 8. és 79d, melyek szerint a szentély tárgyait is meg szokták mosni (kivéve az arany- és az ércoltárt) ; a mosás pedig nem történt másutt mint a papok átriumában. E helyre a laikus zsidó is beléphetett, ha tiszta volt és volt rá fontos oka, pl. áldozatok bemutatása. így érthetővé lesz, miért nevezi töredékünk e helyet άγνεντίιριον-nak, »a tisztu- lás helyének«.

Hogy a farizeus főpap megkívánja a fürdőt, mielőtt Jézus és apostolai belépnek a szent helyre, egészen termé1 Id. ért. 543. 1.

2 L. Sz. Irén Adv. Haer. I. 1, 3.

3 Bousset : Religion des Judenthums. 356 sk.