Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
VEGYESEK. 185 aki rendesen akkor veszi észre az eszmék erejét, mikor azok keresztülgázoltak rajta. Bölcselkedik az iskolás gyerek, aki éretlen eszével vakmerőén ítél olyan dolgokról, melyek- hez az emberiség legnagyobb elméi is csak tartózkodva közeledtek. Bölcselkedik a kézműves, aki tanulatlan fővel s a műhely falai közé szorult látókörével akarja eldönteni az erkölcsi világ és társadalom legnagyobb kérdéseit. Roppant nagy baj az, hogy ifjúságunk ma úgyszólván semmiféle bölcseleti képzésben nem részesül. Hijjával van a legelemibb lélektani ismereteknek ; tiszta fogalmak, biztos Ítéletek alkotására, eszének fegyelmezésére többnyire kép- télén. Azért hiányzik egész intelligenciánkban is az alapos meggyőződés, a kiforrott elvek, az érzelemvilág összhangja, az akarat ereje. Nem csoda azután, ha a mai kor embere nem tud a maga lábán járni, fogékony minden hóbort iránt, kész prédája minden álbölcsnek s iránytű és kormánylapát nélkül bolyong az élet tengerén. Az ilyen filozófia nélkül való főkben azután termékeny talaja van a materializmusnak, mely ma is a természettudo- mány köpenyébe burkolódzva pusztít. A darwinizmus — amely alatt nem a bölcseletileg elfogadható leszármazás elméletét kell érteni, hanem a fajképző selectióról és a majom- ősökről szóló tant — ez a teleologiába s az emberi és állati lélek lényeges különbségébe ütköző darwinizmus közel áll ahhoz, hogy dogmájává legyen — nem ugyan a komoly természettudománynak, hanem a népszerű irodalomnak és a vallástalansággal kérkedő kávéházi filozófiának. Az is hiba, hogy a különben igen hasznos tapasztalati és psycho- fizikai módszer a lélektanban a belső megfigyelés és elvont gondolkodás rovására már-már túlteng, a lélektanból néha puszta mechanikát vagy idegfiziológiát csinál s ezzel szín- tén a materializmus útját egyengeti. A lélektani aktualiz- mus pedig, mikor a lelki működések mögött rejlő szellemi állagot tagadja, vagy legalább agyonhallgatja, talán akarata ellenére is a materializmust szolgálja. Az is a filozófiai gondolkodás hiányából ered, hogy korunk, mely a bölcselet alapvető elméleti kérdései iránt
