Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézis
AZ EPIKLÉZIS. 143 Ha pedig a második szándék elnyomja az elsőt, t. i. ha ily szándékkal megy misézni : bármint rendelte is Krisztus, én csupán az epiklézissel akarok konszekrálni, — ez esetben föltétlenül érvénytelen tesz a konszekráció. 2. Az epiklézist tehát nem tekintette az egyház soha a konszekráció lényeges alkotó elemének. Mi volt hát akkor a célja s hogyan került a liturgiába ? Ez a második kérdés, melyre felelnünk kell. Az epiklézis legősibb formája a Logosz-Fiu-epiklézis, amelynek más czélja nem lehetett, mint az, hogy egy bizo- nyos ünnepélyes szertartás megmagyarázza a népnek azt a nagy titkot, amely a konszekrációkor végbement, s melyet a konszekráló szavak recitativ jellege nem domborít ki eléggé. Erre mutat a Serapion liturgiájának epiklézise. Mondom más célja nem lehetett; mert a konszekrációt, miként Sera- pion barátja, Athanáz világosan vallja, az Ur szavainak tulajdonították. De hát miért nem tették a konszekráció elé ? Mert a konszekrációt megelőző, ősi apostoli hagyomány- ból merített imádságok rendjét nem akarták zavarni. Külön- ben is a liturgiában az ilyen hüsteronproteron nem ritkaság. (Erre példa a mi Offertorium imádságaink.) Az epiklézist csakhamar még egy gondolattal bővítet- ték, hogy t. i. az necsak a konszekráció nagy misztériumát magyarázza, hanem egyszersmind mutasson rá arra a nagy áldásra is, amelyben a Krisztus testének és vérének vétele által részesülünk a szent áldozásban. Ily alakban tűnik fel a Logosz-epiklézis az alexandriai liturgiában. És az epiklézis- nek e kettős alapgondolata megmarad a későbbi Szentlélek- epiklézisben is, t. i. a konszekrációt a szent áldozással hozza kapcsolatba. A Szentlélek-epiklézis is Keleten fejlődött ki. Talán a jeruzsálemi egyházban lép föl először, s innét megy át a szír liturgiába. Megjelenése összeesik a Szentlélekről folyt nagy vitákkal. Az egyház a Szentiéleknek tulajdonít minden megszentelést. Ezt a hitét az evangéliumból merítette. A meg- testesülés titkát a Szentlélek végezte. Az újjászületést a keresztségben a Szentlélek eszközli (nisi quis renatus fuerit
