Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Pataky Arnold: A zsoltárköltészet lélektana
10 DR. PATAKY ARAOLD. Mivel a lélek leghívebb kifejezője az arcon a szem, e résznek is megvan a maga lélektani jelentősége a zsoltár- költészetben. A zsoltáros kéri az Urat, hogy »világosítsa meg szemét«,1 melyet állandóan »reá akar szegezni« 2 kora hajnaltól kezdve.3 A harag miatt,4 a nagy szorongattatás- bán,5 a nagy nyomorúságban 6 megzavarodik és kimerül a szem. Viszont a szem lehet kevély,7 lenézi az ellenséget,8 de cserben is hagyhatja az embert.9 Akik félik Istent, azok fölött »őrködik az Úr szeme«.10 A szem mellett legfőbb szerepe a szájnak van érzel- meink és lelki állapotaink kifejezésében. A héber nyelv e gondolatot találóan fejezi ki oly módon, hogy a הפ (száj) szó többes száma, בפשי az egész arcot jelenti. A száj örvend,11 az ajkakon árad szét a kellemesség,12 az ajkakon székel az akarat,13 a nyelv és a száj elmélkednek Isten böl- csesége és igazsága fölött,14 de viszont lehetnek átokkal, keserűséggel és csalfasággal is telvék.15 Amint ez adatokból is látható, mélyen tisztelt Társaság, a zsidó nép helyes psychologiai érzékkel rendelkezett. Egyes kifejezései és gondolatai oly találók, hogy a huszadik század lélekbúvárát is bámulatba ejtik. Népies eszméi az általános emberi természet meg- figyeléséből erednek, ezért tartotta fenn magát nem egy még a mai napig is. 1 12, 4 ; 118, 18. 2 31, 8. 3 118, 148. 4 6, 8. 5 30, 10. 6 87, 10. 7 100, 5 ; 130, 1. 8 91, 12. 9 37, 11. 10 32, 18. .2 ,125 .9 ,15 !ג·׳ .3 ,44 12 .3 ,20 13 44 34, 28 ; 36, 30. 31. 15 10 (héber) 7 ; 11, 3 skk ; 51, 4.
