Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Pataky Arnold: A zsoltárköltészet lélektana

A ZSOLTÁRKÖLTÉSZET LÉLEKTANA.

11

II.

A szellemi élet tényezőinek leírása után áttérhetünk úgy az értelem és akarat, mint az érzelem világának egyes mozzanataira.

Figyelemreméltó körülmény, hogy az »értelem« nem annyira az intellectus theoreticust, mint inkább az intellectus practicust jelenti. Különben pedig az értelem és akarat tényei nem egy esetben felcserélendek, mint már láttuk is a felhozott példákban. A zsidó nép mindig inkább volun- tarista, mint intellectualista volt.

E tünemény oka elég egyszerű. A theokratikus felfogás szerint elég volt ismerni Isten törvényét ; hogy ezt teljesíteni is kell, önként értetődő dolog. Aki idegenkedett a törvény ismeretétől, azért tett így, mert nem akarta megtartani.1 A »bölcseség« tehát nem puszta ismeretet, hanem egyszers- mind jámbor életet is jelent. Ezért olvassuk, hogy Isten keresi : van-e értelmes ember ? 1 2 Ezért kér a zsoltáros »értelmet, hogy éljen«3 ; ezért olvassuk, hogy az igaz ember bölcseségen elmélkedik 4 és bölcsen beszél.5 »Az Űr félelme kezdete a bölcseségnek«6 és jaj annak, aki »nem érti az Űr tetteit«,7 hanem »midőn tisztelet veszi körül, hasonlóvá lesz az oktalan állatokhoz«.8 Az értelemnek legfőbb eszköze tehát az Ür törvénye, mely bölcseséget ád a kicsinyeknek is.9 Ily módon az »igazság« is a jámborsággal azonos ; a zsoltáros kéri az Urat, hogy »igazságában vezesse«.10 Az igazságosság (justitia) pedig az egész jámbor élet összefoglalása. Külön

1 35, 4 : »Noluit intelligere, ut bene ageret«

2 13, 2 ; 52, 2.

3 15, 7 ; 118, 34. 73. 125. 144.

4 36, 30 ; 106, 43.

5 48, 4.

6 110, 10. V. ö. 40, 2.

7 27, 5.

8 48, 21.

9 18, 8 skk. V. ö. 36, 31 ; 39, 9. és az egész 118. zsoltárt.

10 24, 5. 10. — Az értelemmel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a zsoltárok az elragadtatásra is céloznak: 30, 23; (115, 11.)