Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Nyőgér Antal: Urunk feltámadása
URUNK FÖLTÁMADÁSA. 97 Szent Ágoston szintén ez értelemben beszél és azt írja, hogy Krisztus meg az angyalok úgy jelentek meg az embe- reknek, amint ezeknek a lelkületéhez odaillő volt. E tanít- ványok utazóban valának, tehát utasnak láttatta magát Krisztus ; és ezek nem fogván jól föl a nagypénteken történ- teket, kétségeskedtek felőle ; azért is tűnt föl nekik idegen- nek és ismeretlennek.1 Maldonatus azt írja, hogy azért mutatta magát Krisztus az utasok előtt így, mert ő, mint velők tartó utas, tanítani akarta őket, hogy az oktatás nyomán hívén, annál nagyobb legyen az érdemök és a felőle szóló jövendölések megmagya- rázásával ezeknek a kétségeskedések között vergődő embe- reknek lelkét a hitre akarta előkészíteni, mert szükséges vala, úgymond szent Ágoston, leiköket bővebben meg- oktatni. A fölismertetést még elhalasztja, megkérdezi tőlük, hogy miről beszélnek egymás között azért, hogy vallják meg ők maguk, amit ő úgyis tudott.2 Krisztus föltámadása szükséges.3 Krisztus föltámadt, ez hitigazság. Az evangélista meg- írja, hogy Krisztus a két emmausi vándornak így szólott : »Vájjon nem ezeket kellett-e szenvedni Krisztusnak, hogy dicsőségébe bejuthasson ?« vagy amint az eredeti görög textus szerint van : »és bemenni az ő dicsőségébe«. Ez a rövid szócska : kellett — Vő и — további fontol- gatásra késztet, vájjon miféle szükségességről van itt szó ? Szükségesség kétféle van : föltétlenül szükséges, absolute De se ergo loquentibus praesentiam exhibuit, sed de se dubitantibsu cognitionis suae speciem abscondit ; verba quidem contulit, duritiem intellectus increpavit. Sacrae Scripturae mysteria, quae de ipso erant aperuit, et tamen, quia adhuc in cordibus eorum peregrinus erat a fide, se ire longius finxit«. 1 S. August. L. b. 3. De Consensu Evangel. c. 35. 2 S. August. Sermo 144. Maldonat. Comment. in Lucae c. 24. ev. 16. 3 Luk. 24., 26. ()όχι m»r« edit naihiv τον Χυτοτον και eioti.-it(ív εις την <5ó;aj׳ «diói׳.« Hittudományi Folyóirat. 1909. 7
