Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 89 Ugyanezt mondja Thomson posztulátuma, mely szerint a másodrendű perpetuum mobile lehetetlen.1 6. §. A »kiváltságos« eset. Az intenzitástörvény, illetve Thomson és Clausius posztulátuma megjelöli az irányt, melyben történik egyes rendszerben és nagy általánosság- bán az energiaváltozás. Lehet-e még tovább menni ? Adott körülmények között többfajta változás lehetséges, melyek mind megfelelnek az említett postulátumoknak. A lehetséges esetek közül valósággal csak egy fog bekövetkezni : ezt kívánja az egyediség nagy törvénye, mely uralkodik a létezők világán. De melyik az a kitüntetett eset, mely kiválóságánál fogva a lehetségek szürkeségéből a valóság határozott, egyéni létébe emelkedik ? Fölötte érdekes, de fölöttébb nehéz kér- dés, hisz arról van szó, hogy általános, határozatlan előzmé- nyékből biztosan kiemeljük az egyedi következményt ; a savoir pour prévoir követelménye itt igényeinek tetőpontjára jutott, és az értelem a természetismeretnek talán már hatá- ránál áll. Mindazáltal történtek e téren maradandó mun- kálatok. Itt van mindenekelőtt Le Chatelier-Braun elve (kimon- dotta le Chatelier 1884., kifejtette és bebizonyította Braun 1887.). Ezen elv kimondja, hogy minden külső behatás egy testben vagy rendszerben azt a változást létesíti, melynek következtében megnövekszik a testnek vagy rendszernek ellenálló képessége ama külső behatással szemben. T. i. minden testnek vagy rendszernek állapotára nézve jellemző nehány oly tulajdonság, melyeknek megváltoztatása a test fizikai állapotának megváltozását jelenti ; ilyenek a hőfok, térfogat, nyomás stb. ; ezeket paramétereknek szokás ne- vezni. Le Chatelier elve már most azt mondja : Ha megvál- tozik a rendszernek egyik paramétere x (külső behatás követ- keztében), akkor egy másik y paraméter úgy fog változni, hogy ezáltal az x változása lehetőleg kisebbedjék és ellen- sulyoztassék. Szinte azt mondhatnák, a megtámadott .τ-nek 1 Chwolson, Lehrb. d. Pliys. III. 498. Ostwald, Naturphil. 258. kk. 1. alább 96., 97. lap.
