Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
90 DE. SCHÜTZ ANTAL. segítségére siet az y. így pl. a testre gyakorolt nyomás a test térfogatát kisebbíteni törekszik. A megtámadott térfogatnak tehát a testben segítségére fog sietni az a tényező, mely a tér- fogatot növeli ; ha az illető testnél a térfogatnövelés hőfok emelkedéssel érhető el, akkor a nyomás alatt hőfoka emelke- dik. Ha azonban a hőfokemelkedésnél a térfogat kisebbedik, akkor nyomás alatt hűl ; amint tényleg tapasztalható a víz- nél 4° alatt. Ezen elv már eddig is számos fizikai s különösen ké- miai folyamatba világít be. Kezelésénél csak az a nehéz, hogy tudni kell mindig az x és y paraméter kölcsönös viselkedé- sét ; csak azután mondhatjuk meg, egy adott esetben miké- pen megy végbe a folyamat. Mindamellett ezen elv egyete- mességénél, könnyűségénél és mély tartalmánál fogva alkal- más arra, hogy pl. a középiskolai tanítás keretében pótolja a második alaptétel teljes előadását. Boltzmann az atomelmélet alapján statisztikai módszer- rel, valószínűségi számítással kimutatta, hogy a lehetséges fo- lyamatok közül mindig az következik be, amely legvalószí- nűbb, és úgy találja, hogy a pozitív folyamatok statisztikailag is valószínűbbek mint a negatívek, s közülük is legvalószí- nűbbek a hőbe való változások.1 Megemlítjük még, hogy Maupertuis s d’Alembert alap- ján Ostwald, Zeuner, W. Thomson fölállítottak egy elvet, mely így fogalmazható : A lehetséges folyamatok közül az következik be, mely a legnagyobb energiaátalakulással jár. Kérdés azonban, alkalmazható-e ez egyetemleg az összes energiaváltozásokra. Egyelőre csak mechanikai alapozásáról volt szó.1 2 7. §. Entropia és entrópia-törvény. Még egy kérdés vár feleletre : Van-e törvény, mely számokban kifejezi a be- következő energiaváltozás mértékét. Ilyen törvény nyíl- ván felölelné az előzőket mind, sőt még mélyebbre hatolna. 1 Chwolson, Lehrb. III. 453, 499. 2 Helm, Die Energetik 245. kk. v. ö. Ostwald, Grundlagen d. anorg. Chemie2. 1904. 218. kk.
