Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 95 Egyébként az első alaptétel az exakt természettudomány- bán már évtizedek, sőt csaknem egy félszázad óta (szak- tudós részéről utoljára 1860-ban, azután 1870-ben történt ellene kifogás) zavartalan uralomnak örvend ; nincs már a fizikának és kémiának az a területe, melynek jelenségei ne uralnák normatív elv gyanánt. Kézikönyvek éppen ezért már nem is tartják szükségesnek külön bizonyítását,1 és aki meg akarná dönteni, a szervetlen világról szóló exakt tudó- mányoknak összes kísérleteit és munkálatait volna kény- télén revideálni és téveseknek bizonyítani. Nem ily egyszerű a dolog a második alaptételre vonatko- zólag. Már az előző fejezet előadása sejteti ezt. Aki megszokta az exakt természettudományt a szabatos meghatározások és gondolatfűzések mesterének tekinteni, némi csalódással vesz tudomást a különféle területeken mozgó hosszas fejtegeté- sekről és magyarázatokról, melyek állítólag ugyanazt az alapgondolatot fejezik ki. Ennek oka a második alaptételnek egészen különleges helyzete és jellege a többi exakt tételekkel szemben. Ezzel tisztában kell lennünk, ha helyesen akarjuk megítélni nemcsak értelmét és jelentőségét, hanem bizonyí- tása módját és értékét is. T. i. a szervetlen világ egyéb jelenségeinek exakt magyarázásánál maga az alaptétel világosan meg van fogai- mazva ; belőle folynak altételek és részleges törvények — centrifugális irányban. Itt fordított az eljárás. Csak az bizo- nyos, hogy egy óriási jelenségcsoportnak, sőt valószínűleg valamennyi fiziko-kémiai jelenségnek középponjtában ural- kodik egy törvény, talán a legegyetemesebb, legmélyebb, legtartalmasabb, melyet a természettől emberi elme valaha elleshet. Számos külön tétel ismeretes, melyek újjal mutat- nak rá e középponti nagy törvényre. A külön részletekről az elme halad befelé, általánosabb és egyre általánosabb tété- lekre, de még mindig hozzáférhetetlenül homályba van búr- kolva a középponti törvény, a tüzes mag, melynek csak villanatai az egyes részleges tételek. »Szigorúan véve a dolgot, 1 L. pl. Piánk, Thermodynamik2. 1904. 37.
