Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 91 Hisz megjelölné a bekövetkező folyamat határát ; ezt meg nem tehetné, ha nem tudná megjelölni magának a folyamat- nak irányát és jellegét. A második alaptételnek ezt a leg- egyetemesebb és legmélyebben járó fogalmazását Clausiusnak köszönjük. Minthogy azonban a mennyiségtani gondolkodás legfinomabb eszközeivel dolgozik, e helyt be kell érnünk az alapgondolat általános körvonalozásával. A gőzgépről tudjuk, hogy a kazán hőjének csak egy része használható munkára, másik része mint fáradt gőz a hűtőbe kerül ; ez tehát kötött energiát képvisel, míg a munkára hasz- nálható energia szabad energia. Ha a kazán hőenergiájának értékét egységnek vesszük, akkor a szabad energia, a gép munkaszolgáltatása valódi tört, melyet a kötött hő értéke kiegészít az egységre. A technikának természetesen az a törekvése, hogy a munkaszolgáltatást lehetőleg közel hozza az egységhez, és az ideális eset az volna, ha az összes kazán- beli hőenergia munkává volna változtatható. Ez azonban két okból lehetetlen. Először is, mert a főfolyamat, a hőnek mechanikai munkává való változtatása, mint láttuk, negatív folyamat, mely nem vihető keresztül kompenzáló pozitív folyamat nélkül (a kompenzáló folyamat ez esetben hő leszállítása hidegebb hőfokra). De még ha ettől el vonatkoz- nánk is (ez az ú. n. megfordítható folyamatok esete volna, mely a valóságban nem lehetséges), maradna egy másik aka- dály : a hő munkaszolgáltatásának mértéke mindig intenzi- tás-külömbségeken fordul, a kazán és hűtő hőjének hőfok- külömbségén. Ha bevezetjük az absolut hő fogalmát,e jellemző viszony egyszerű alakban fejezhető ki : a kazán hőmennyi- ségének és abszolút hőfokának hányadosa egyenlő a hűtő hőmennyiségének és abszolút hőfokának hányadosával. Ez a különös viszony azután különféle mennyiségtani elemzések és levezetések tárgya, melyek itt nem részletezhe- tők ; nevezetesen a megfordítható folyamatoknál az említett hányadosnak ~d Q- . T _ határozott értéke van, és entropia nevet visel. Kellő óvásokkal1 alkalmazható mindazon folyama1 Winkelmann, Handb. d. Phys. I. 89.
