Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet

tételében ; pl. egy súlyos tárgynak nyugodt tartása nyilván munkába kerül, holott megtett útról itt nem lehet szó. Ez esetben azonban a testet két erő mozgatja egyenlő értékkel, de ellenkező irányban, t. i. a tömegvonzás és karunk izom- ereje. Mindegyik külön-kiilön eltolná a megfelelő útnak hosszán, ha a másik nem gátolná. Tehát általánosságban lehet azt mondani : az exakt tudományok szemében a munka szorzat, melynek egyik tényezője a működő erő, másik pedig az az út, melyet megtesz a mozgatott test, vagy megtenne, ha nem volna gátolva. A munka tehát az erő és út szorzata ; az erő pedig a tömeg és gyorsulás szorzata, és így a munka kifejezhető a három alapvető mennyiséggel : tömeg, idő, hosszúság.

Csak azt jegyezzük még meg : a tömegek mozgatása mechanikai munka nevet visel. A mechanikai munka tehát a munkának egy faja ; mivel azonban a munka fogalmá- nak általánosítása belőle indult ki, és szemléletesebb és egyszerűbb képeket nyerünk, ha más munkafajokat is lehe- tőleg mechanikai munka formájára gondolunk el, az exakt természettudományoknál homloktérben áll a mechanikai munka fogalma. Hogy a mechanikai munka az alapvető fogalom az energetikában, annak okául azt is lehet venni, hogy közvetve minden erőt a nehézségerővel mérünk ; ez pedig mechanikai erő.1

Tegyünk már most kérdést a természetnél : az ily értelemben vett munkának hol vannak a forrásai ? Azt kapjuk feleletül, hogy az izomerő nem az egyedüli, sőt nem is a legjelentősebb. A széláram és vízfolyás már a régiektől nagyban kihasznált s ma is szinte kimeríthetetlen munka- forrást képviselnek. Gőzgépeink munkáját a hő szolgál- tatja, villamosainkat elektromosság hajtja, s a hőnek és elektromosságnak forrása kőszén elégése, vagyis vegyi folya- mát ; és szelek járása, vizek folyása és éghető anyagok fölhalmozódása földünkön végelemzésben a napsugárzásnak

1 L. Wundt, Logik II3. (Logik d. exakten Wissenschaften) 1907. 429, 445.

76 DR. SCHÜTZ ANTAL.