Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Pataky Arnold: A Heródes-dynastia története
768 DE. Ι',νΤΛΚΥ ARNOLD. jeruzsálemi templomnak ajánlotta fel, emlékéül előbbi sze- rencsétlenségének és sorsa jóra fordulásának. Naponkint bemutatta a törvényszabta áldozatot is s elképzelhetjük, hogy ezek után uralma a farizaizmus részére aranykor számba ment. A föníciai Dóra városban nehány fiatal ember a császár szobrát akarta fölállítani a zsinagógában, Agrippa kivitte Petronius sziriai helytartónál, hogy az ily dolgokat szigorúan eltiltsa s a tetteseket felelősségre vonja. Leánya jegyesétől, Epiphanestől a kommagenei Antiochus fiától megkövetelte, hogy fölvegye a körülmetélést. A fari- zeusoktól vezetett nép rajongott érte. lTgy látszik, természet- szerint is hajlott a jószívűségre.1 Josephus 1 2 és a Talmud több példáját is említik kegyességének. Népének fiiggetlenség-szeretetét ismerve, lazítani akart a Rómával fennálló viszonyon. Jeruzsálemet új, hatalmas fallal kezdte körülvenni ; de Marsus sziriai helytartó taná- csára a császár betiltotta az építkezést. Még veszélyesebbnek látszott a tiberiasi fejedelem-találkozás, melyen Antiochus kommagenei, Sampsigeram emesai, Kotys kisörményországi. Polemon pontusi és Herodes chalkisi királyok jöttek össze. Marsus fellépése ezt a találkozást is széjjel űzte. A zsidóság szeretete tette keresztényüldözővé a külön- ben jóindulatú Agrippát. Ö ölette meg az idősebb Jakabot, Zebedaeus fiát, sz. János evangélista testvérét és fogatta el Pétert, — kit csak csoda mentett meg — hogy a népnek tessék (Ap. Csel. 12, 1—19.). Hogy ez a farizeusi jámborság őszinte szívből jött volna, nagyon kevéssé valószínű, tekintve fentebb vázolt előéletét. Ügyes politika volt, mert a pogány műveltség és művészet pártolásáról bőven szólnak Berytus színháza, amphiteatruma, fürdői, oszlopcsarnokai, gladiatori játékai ; nemkülönben Caesarea játékai és szobrai. Érmei is képeket viselnek, csak a Jeruzsálemben vertek tesznek kivételt. Nem sokáig boldogíthatta népét, három évi királyság 1 Ant. XIX. 7. 2 Ant. XIX. 7, 1.
