Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Pataky Arnold: A Heródes-dynastia története
A HERÓDES-DYNASTIA TÖRTÉNETE. 769 után 44-ben, a hirtelen halál véget vetett tevékenységének Caesareában. Halálát az Apostolok Cselekedetei (12, 19— 23.) úgy írják le, hogy midőn Caesareában, ezüst királyi öltönyében az emelvényről beszédet intézett Tyrus és Sidon követeihez, mely városokkal haragban volt, a nép felkiáltott : »Ez isten szava, nem emberé !« Az elbizakodott Agrippának tetszett a hízelgés, de Isten büntetése rögtön utolérte : férgek emésztették meg testét. Josephus leírása 1 nagyjában szintén megegyezik ezzel : szerinte Caesareában pompás ezüst királyi öltönyében a színházban ült s a nép istennek dicsőítve kérte kegyeit. Agrippa örült a hízelgésnek, de midőn egy kötélen baglyot látott ülni, megemlékezett egy germán jóslatáról, hogy ez lesz halálának jele. Rövid idő múlva szörnyű fájdalmai támadtak s öt nap múlva halott volt. Három leányt hagyott hátra : Berenicét, Mariammét, Drusillát, és egy fiút : Agrippát. Mivel ez utóbbi még igen fiatal volt, Claudius a királyságot provinciává tette s procurátorává Cestius Festust rendelte, utána pedig Tiberius Alexandert, kik a zsidó népet annyira-mennyire békesség- ben kormányozták ; legalább szándékosan nem tüzelték felkelésre és nem játszottak vallásos meggyőződésével. így egész Palesztina római területté lett, s Szíria helytartójának felügyelete alatt procurator kormányozta. A fiatal Agrippa egyelőre magánember maradt. I. Agrippa testvérei (1. a nemzetségtáblát) is elhaltak, Alexander 1 2 utódai pedig egy ideig Örményországban ural- kodtak. 8. §. II. Agrippa. (50 — 100.) Ezen időtől fogva a zsidó nép története egy rettenetes dráma, melynek végső felvonását Jeruzsálem pusztulása képezi. Az a nép, mely nem akarta vezérének elfogadni az igazi Messiást, fanatikus vezetőinek kénye-kedve után indult, kik mint bábot izgatták s terelték oda, ahová nekik 1 Ant. XIX. 8, 2. 2 A hasmonaeus Mariamme fia. Hittudományi Folyóirat. 1908. 49
