Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet

r

az erő fogalmát átvette, szabatosan úgy határozta meg, mint a mozgásváltozás okát, és a gyorsulás és tömeg szór- zatával mérte.

Minthogy az exakt természettudományt csak a jelen- ségek számértékeinek függvényes összefüggése érdekli,1 az erő fogalmából a hatóokság jegyét, melyet már Newton, az erő exakt meghatározásának atyja is elhanyagol,1 2 3 lassan- kint egészen kiküszöböli, s ma ilyenféle gondolatmenettel határozza meg az erő exakt fogalmát : Az alapvető termé- szettudományos fogalmak közül a tömeg (m) az a mennyi- ség, mely adott körülmények között, pl. kizárólag két test ütközésénél fordítva arányos a gyorsulással (a.) Következés- kép a tömeg és gyorsulás szorzata (m. a) az adott körül- mények között valamely testre vagy rendszerre nézve jel- lemző mennyiség. Míg e mennyiség ugyanaz, addig az illető test vagy rendszer állapota is ugyanaz ; ha e mennyiség változik, változása megint jellemzéke lesz a test vagy rend- szer állapotváltozásának. A tömegnek és gyorsulásnak e jellemző szorzatát az adott körülmények között jelenlevő vagy működő erőnek (f) mondjuk. E meghatározásból folyik, hogy egyenlő tömegek mellett az erők a gyorsulással, egyenlő gyorsulások esetén a tömegekkel arányosak ; tehát

/ : /1 = a : a 1 ; f:f1 = ra:m13

Ez az erőmeghatározás mint tényező szerepel majd a munka exakt fogalmában is ; hisz a munka erőkifejtés ered- ménye, tehát arányos vele. A munka másik meghatározó tényezője lehet vagy az az idő, melynek tartama alatt az erő működik, vagy oly tényező, melyben az erőkifejtés eredményének értéke jut kifejezésre. Legegyszerűbb az erő eredményét azon út hosszával mérni, melyet az erő hatása alatt megtett a mozgatott test. Itt csak az a bökkenő, hogy az erőkifejtés eredménye sokszor nem jelentkezik út meg1 L. Chwolson, Lehrb. d. Phys. I. 1902. 21. kk.

2 L. Mach, Die Mechanik in ihrer Entwickelung dargest.5 1904. 203. 1.

3 Winkelmann, Handb. d. Phys. I2. 1906. 42.

ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 75