Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet

74

DR. SCHÜTZ ANTAL.

az egyenjogúságért, sőt uralomért. Fogalmainak közvetlen- sége és tapasztalati jellege, módszerének következetessége és különösen alaptételeinek egyetemessége és részben meg- lepő tartalma szokatlan érdeklődést keltettek messze a szak- tudósok körén túl. Vargák ott hagyták kaptáikat, és böl- cselők, teológusok, apologéták, bölcselő természettudósok csapatosan rávetették magukat e tételekre, ki meg nem értve vagy félreértve jelentésüket, ki összezagyválva hatá- raikat, s oly zavart támasztottak, melyből nem kínálkozik más mód a kibontakozásra, mint a visszatérés a kiinduló- ponthoz.

Az energetika az exakt természettudomány mezején nőtt föl, ezért mindenekelőtt azzal kell tisztába jönni, az exakt természettudomány mit tanít felőle, azután lehet csak a természettudományos és bölcseleti álláspont külön jellegének folytonos szemmeltartásával kérdésbe tenni : az értelmi élet többi terén, nevezetesen bölcseletben mi jelen- tősége van az energetikának. A jelen fejtegetésnek ez a célja és útja.

I. FEJEZET.

Az energetikai alaptételek tartalma.

1. §. Munka és munkaképesség. Az energetikai alap- gondolat helyes megértésének kulcsa a munka fizikai fogalma.

Munka nevén közönségesen az erőkifejtés eredményét értjük. Egy kőnek megemelésénél, tartásánál, elhajítása- nál izomerőt fejtünk ki, munkát végzünk. E személyes tapasztalatot a közönséges életben is már általánosítjuk; állatok, gépek is végeznek munkát. Ezt a fogalmat az exakt természettudomány kiterjeszti az összes érzéki jelenségekre. De ugyanakkor utána lát, hogy mennyiségként legyen kezel- hető és értéke számokkal kifejezhető.

Ugyanígy tett az erő fogalmával. Öntudatunk tanúsága szerint izomerőnk az, ami mozgásba hozza pl. a tekegolyót ; és ennek módjára mozgató erőkről beszélünk másutt is, hol mozgásokra akadunk. Midőn az exakt természettudomány