Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet

ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET.

— Az energetikai alaptételek tartalma, természettudományos értéke és bölcseleti jelentősége. —

Föl olvastatott az Aquinói-Szent-Tamás-Társaság 1907 december 18-ikán tartott ülésében.

exakt természettudomány évszázados szellemi mun- kában kidolgozott egy szabatos programot : Lemérni mindent, amiről érzékeink útján tudomá- sunk van, kifejezni az érzékelhető állapotokat mennyiség- tani függvényekben, az állapotváltozásokat pedig számokban, és e réven megalkotni az érzéki világ mennyiségtani képét, mely könnyen és biztosan eligazít az állapotok egyetemes összefüggésében, és módot ad előre megmondani a bekövet- kező jelenségeket — savoir pour prévoir.

E programot egy értelemmel vallják az exakt tudó- mányok hivatott munkásai. De nincs közöttük egyetértés arra nézve, mely alapfogalmak legalkalmasabbbak az érzéki jelenségek mennyiségtani kezelésére. Galilei és Newton erők és mozgások mechanizmusában látták a szervetlen világ legegyszerűbb és legtermészetesebb mennyiségtani ábrázó- lását, s lángszellemük varázsa hosszú uralmat biztosított a mechanikai természetfölfogásnak, amely már le sem szorulhat egészen. A múlt század ötvenes éveiben a mecha- nikai fölfogás talaján támadt, s azóta részben vele párhuza- mosan, részben divergens irányban halad az energetikai fölfogás, mely vagy huszonöt év óta következetesen küzd