Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Csepela Lajos: Szervezet-e a társadalom?
70 DR. CSEPETA LAJOS. ismerik föladatukat, az a hatalmas erő, mely őket a dolgok élére állította, elsöpri, hogy helyt adjanak azoknak, kik a társadalmi tudatnak pregnánsabb kifejezői lesznek. A szer- vezet fönnáll továbbra is, fungál, de más az irányítás szelleme. A valóban öntudatos társadalom tehát szervezkedik. És e szervezkedése egyletekben nyilvánul. Cselekszik, munkálkodik tagjai által, miként a test szervezete, szervei, idegei által, Ezzel eljutottunk azon ponthoz, organismus-e hát a társadalom, szervezettel bir-e, miként az emberi test. Mielőtt e kérdésre megfelelnénk, meg kell állapítanunk az organismus fogalmát. Mi az organismus ? A szervezet morfológiailag oly különböző, egészet képező szervek összege, melyek az egésszel összeműködnek. E morfológiai meghatározás azonban nem elégít ki minket, mert nekünk fiziológiájára is van szükségünk. Minden élő szervezet bizonyos élettüneményeket mutat. A szervezet kiterjed, növekedik, táplálkozik, fejlődik, egyes részeket különválaszt s ezek anyagfelvétel által önálló egészekké fejlődnek, mozog, érez. A szervezet jellemző tüne- ményei tehát : önfentartás, növekedés, nemzés, mozgás, érzés, szóval a hatásképesség. Van anyaga, van formája. Anyaga a parányok, vegyü- letek, sejtek. Formája külső és belső. Belső a szerkezet, külső amit kifejez. Ezekben van röviden kifejezve az organismus ismertetője. Kutassuk, vájjon e jegyek a társadalomban feltalál- hatók-e ? Azt mondottuk, hogy az organismusnak van anyaga, formája és hatásképessége. Az emberi társadalom az egyedek halmazata lévén, ezen egyedek képezik a társadalom anya- gát. Az egyedek célszerű igazodása a cél elérésére, a szervek és maga a cél teszik a társadalom formáját. Még pedig a szervek a belső, a cél pedig külső formáját. A szervek belső formáját azért, mert ezek nélkül a társadalom el sem lehet, ezek minden emberi társadalomban lényegileg egyformák, ellenben a cél, mely a társadalmakat megkülönbözteti, azzá
