Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Csepela Lajos: Szervezet-e a társadalom?
SZERVEZET-E A TÁRSADALOM ? 71 teszi, amik, természetesen megadja a társadalom külső, jellegző vonását, vagy külső formáját, melyről felismerhető és minden mástól megkülönböztethető. A társadalom hatásképessége: önfentartás, növekedés, fogyás, mozgás. Az érzés, a gondolkodás, a szellemi műkő- dés, az öntudat az egyedek dolga. A társadalom egyik hatás- képessége az önfentartás. Minden társadalom enmagát főn- tartani törekszik. Ez céljából folyik. Hogy célt érjen, lennie kell. Az életképes lét a tagok összetartó, tevékeny működését követeli. Az össze nem tartókat, közre nem működőket saját érdekében, mint felesleges terhet, kizárja. Másik hatásképessége a növekedés, fogyás, mozgás. Növekedik új egyedekkel, fogy azok kilépésével. A tagok száma szerint változik. Az érzés, a gondolkodás, a szellemi működés, az öntudat a tagok dolga. Az emberi halmazat mint tömeg csak annyiban érez, végez szellemi functiókat, amennyiben éreznek, gondolkod- nak egyedei. Ezek közös érzete, gondolata, tudata a társa- dalomnak imputáltatik elég tévesen, mert az az egyedeké. Az összetett szellemi erők az egyedektől elválaszthatatla- nők. Csak annyiban mondhatók a társadaloméinak, amennyi- ben a társadalom fogalmához hozzátartoznak — mint con- ditio sine qua non. . Ezek után megállapíthatjuk, miben különbözik a társa- dalom a szervezettől. 1. A társadalom nem physicum, hanem erkölcsi viszo- nyon alapuló egység. A szervezet anyaga, alakja más mint a társadalomé. A szervezet sejtekből, szervekből áll, melyek önmagukban nem létezhetnek, a társadalom egyedei ön- magukban is létképesek. Az egyedek elválhatnak, más társadalomnak lehetnek tagjai, de nem így az emberi szervezet sejtjei, szervei. A társadalom túléli tagjait, az elhaltak helyét más, újak pótolják, de az emberi organismussal kimúlnak annak sejtjei, szervei is. 2. Az organismus szellemi functiókra képtelen, csupán
