Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Kiss János: Az okról és az oksági elvről
AZ OKRÓL ÉS AZ OKSÁGI ELVRŐL. 715 kapcsát nem állítja, elfogadható mégis az alany jelzésében : minden, ami történik vagyis kezd lenni s ebben megegyez Aristotelesszel. Mondhatjuk : ami kezdődik, ami új, ami változik stb. más által nyeri kezdetét, létét s változását. Ez azonban még nem tökéletes és teljes kifejezése az okság elvének. Azt ugyan kifejezi, hogy ahol kezdet van, ott valamikép megelőző okot is föl kell tételeznünk, és pedig nemcsak alanyi kényszerűségből, hanem egyúttal tárgyi szükségességgel. Ámde nem mondja meg azt, vájjon lehet-e oly valami, aminek kezdete nincs s mégis mástól mint cse- lekvő októl származik ? Az általános állító ítéletben az állít- mányt nem értjük egész terjedelmében s azért az ily ítélet egy- szerűen meg nem fordítható. Abból, hogy aminek kezdete van, cselekvő októl van, nem következik, hogy mindannak, ami cselekvő októl származik, kezdete is van. A kezdet egyik jele annak, hogy valami nem szükségképen van, tehát mástól származik. De hátha olyanok is vannak, amik nem kezdőd- tek vagy legalább a kezdet jelét nem mutatják s még sínese- nek szükségképen, hanem mástól mint cselekvő októl vannak? Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a nem-szükségképes, másként esetleges (contingens) levésnek a kezdeten kívül más jelei is vannak, milyenek: ami lényében véges, az nem szükségképes, hanem esetleges, tehát mástól van; ami változékony, az nem szükségképes; ami összetett, nem szükségképes ; mindez esetleges és mástól mint cselekvő októl van. Azért az oksági elvet nemcsak ott kell alkal- máznunk, ahol valamely lény vagy állapot kezdetét meg- ismertük, hanem mindenhol, ahol véges, változékony és összetett lényt találunk. Hogy az ily véges, változékony és összetett lény föltétlenül kezdődő-e vagy nem, az külön kérdés ; de hogy mindez esetleges és lett, az bizonyos. Más szóval minden olyasra, ami bármikép is kezdődik, alkal- máznunk kell az okság elvét s tevőlegesen érvényesek ezek az ítéletek: ami kezdődik, mástól mint cselekvő októl származik ; minden változás okot tételez fel; minden ese- ménynek és tüneménynek oka van, ha ugyanis ezek alatt kezdődő jelenségeket értünk. De midőn ezeket állítjuk, itéle-
