Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Acsay Antal: A keresztény tanítás nevelő értéke
Á KERESZTÉNY TANÍTÁS NEVELŐ ÉRTÉKE. 693 az. Az akarásnak lelki működésében épen az domborodik ki, hogy ebben elsőrendű szerepe van annak, hogy amire vágyunk, az elérhető. Az akarásnak ebben a lelki működésében annak van kiváló fontossága, hogy kívánságunknak tárgyát úgy magában, mint körülményeiben és céljaiban megismerjük, de ezzel egyidőben a mi egyéni erőinket és képességeinket is megismerjük, arra való tekintettel, vájjon rendelkezünk-e mi, akaró alanyok, elegendő képességgel, mellyel vágyainkat kielégíthetjük. Ennek az utóbbinak nagy szerepe van az akarás működésében, mivel annak határozott megismerése nélkül, hogy képességeink erejében hatalmunkban van végre- hajtani azt, amit kívánunk, igazi akarás a lélekben nem támadhat. Az akarás tehát, mint szándékos cselekvés, a tevőleges akaratnak a munkája, melyre úgy tárgyilag mint alanyilag képesnek kell lenni az embernek. Egy művésznek a lelkében támadhat tevőleges akarat bizonyos művészi képnek elkészítésére, mivel úgy alanyi- lag, képességeiben, mint tárgyilag, a lelkében részeiben és egészében élő művészi képben, megvan a képesség annak elkészítésére, és csak az alkalmat várja, hogy tevőleges akaratát végrehajtsa. De bármilyen fontosak is mindezek, az akarást, mint lelki munkásságot vizsgálva, mégsem mond- hatjuk azt, hogy úgy a képességeknek, az erőknek, mint az akarás tárgyának az ismerete képezi az akarásnak az okát. Ez az ismeret, illetőleg tudás, mely a belátás erejével ossz- hangot hoz létre képességem és akaratom között, az akarás lelki működésének fontos föltétele, de nem az oka. Az ok magában a lélekben, a lélek természetében rejlik, a lélek maga hozza létre az akarást. Az erények és az embernek végső célja, melyek egyedüli igaz javai az embernek, az isteni kegyelem erejének és az ember tevőleges akaratának együttes munkálkodását tété- lezik föl. Az ember tevőleges akaratában a léleknek mint működő oknak eszközéül és föltételéül szolgálnak a világos és erős képzetek, melyek összességében táplálják és erősítik az emberi lelket. Ezek a világos és erős képzetek a tanítás- nak, később a tanulásnak, az önművelésnek az eredményei.