Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Rézbányay József: A pápaság müvelődéstörténeti jelentősége
A PÁPASÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE. 53 T törzsek nagy népcsaládja a megvilágosodás mennyei áldását, Magyarország II. Szilveszter pápa felvilágosultságának az apostoli keresztet s koronát. Az örök városból ismét Ázsiára, Afrikára s az új világrészekbe áradt szét a keresztény fel- világosodás. Nehéz volna e polgáriasító tényező egész tévé- kenységét útjában követni, leírni : az emberiség legszentebb érdekeiért hova nem hatoltak el küldöttei! In omnem terram exivit sonus eorum,, et in fines orbis terrae verba eorum. (Zsolt.) Nem érik be azzal, hogy felvilágosító szózatuk az egész földkerekségre kihat, apostoli munkálkodásuk kiszélesbítése érdekében új hatalmas közművelődési tényezőt teremtenek s polgáriasító működésük körébe folyton újabbakat vonnak be. Fejedelmeket kennek fel és koronáznak, vagy fejedelmi koronát küldenek nékik.1 II. Gergely Martell Károlyt, a frank majordomust, római patríciussá nevezi s az egyház érdekeit oltalma alá helyezi. Példáját követi II. István Pipin frank királlyal és fiaival, Károllyal és Carlomannal szemben és őket palásttal, gyűrűvel s arany karikából álló fejékkel tiszteli meg.1 2 III. Leó Nagy Károlyt 800-ban császárrá koronázza s azóta a pápák kenik fel és koronázzák utódait. Népeket és fejedelmeket fékeznek meg. Gondoljunk csak I. Szilveszter, II. Gergely, II. Callixt, VII. Gergely, VI. és VII. Pius s legújabban — Franciaországgal szemben ■— X. Pius pápák példájára. Mennyit tettek a közerkölcsiség elvei megmentésére, eléggé hirdetik »Urbi et orbi« kiadott rendeleteik.3 Áldó kezeiket az egész világra kiterjesztik.4 Pásztorleveleikkel, encyclikáikkal a világegyház gondolkozását és érzületét már közel két ezredéven át irányítják. Krisztus földi helytartóját megillető legfőbb joghatóságnál fogva ítélnek és döntenek 1 Dü santin si den edelin Caesarem, damiin noch hiúdé küninge heizzint keisere. (Annolied 269. Frkfurt. 1865.) 2 Mabillon. Annál. Benedict. II. 211. 3 1, 9. Cod. 1, 14. —c. 1. X. 1, 5. —c, 32. in VI.-to 3, 4. Conc. Trid. sess. XXIV. c. 1. 4 Dopo la Messa il Sommo Ponteílce da al popolo dalia grart loggia la solenne benedizione (Rubrica).
