Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézisről
AZ EPIKLÉZISRŐL. • 473 sanguinem Testamenti Novi, sanguinem salutarem, sangui- nem vivificum, sanguinem coelestem, sanguinem animabus et corporibus salutem praestantem, sanguinem Domini Dei et Salvatoris Nostri Jesu Christi in remissionem peccatorum et vitam aeternam suscipientibus illum. Populus : Arnen. Sz. Basileiosz és Chrysostomosz liturgiái is leány- ágai a Jakab-féle liturgiának. Az epiklézis mindkettőben csekély eltéréssel ugyanaz. Az anamnesis után a pap halkan mondja az epiklézist : Adhuc offerimus tibi hanc rationabilem et incruentem latriam et imploramus te et precamur et suppliciter petimus : Transmitte Spiritum tuum sanctum super nos et super haec proposita dona ! Erre a diákon leteszi a rhipidiont (legyező) s a pap oldalára áll. Mindketten háromszor meghajolnak a szent oltár előtt és halkan mondják : »Domine, qui sanctissimum tuum Spiritum in tertia hora tuis apostolis transmisisti, illum,1 o bone, ne avertas a nobis«.1 2 Cor mundum crea in me Deus et spiri- tum rectum innova in visceribus meis ! Majd ismét : Domine, qui sanctissimum tuum Spiritum etc. Ne projicias me a facie tua et Spiritum sanctum tuum ne auferas a me ! Harmadszor is : Domine, qui sanctissimum etc. Most a diákon meghajtva fejét és a stólával a szent kenyérre (τον άγιον άρτον) mutatva, halkan így szól : Benedic Domine sanctum panem ! Mire a pap fölemelkedve, három- szór keresztjelet vet a sz. áldozat (τα άγια δώρα) fölött, mondván : Et fac (ποίησαν) hunc panem pretiosum corpus 1 Miksa herceg (i. m. II, 174.) túlságosan ragaszkodva a görög szöveghez (10 ντο, αγ a&é μη άνι ανΙΙης ηφ ημών) így fordítja: illud, o bone etc. 2 Ügy Miksa herceg (i. m. II. 174.), mint Szabó Simeon (i. m. 142.) még egy tagozatot adnak e kéréshez, amely az előbbi szerint így hangzik : »sed renova illud nobis deprecantibus«, — az utóbbi szerint pedig : »sed innova nos precantes te«. Ez a tagozat a Daniel (Codex liturgicus t. IV. 359.) áltál közölt szövegben hiányzik.
