Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Dudek János: Kutatások a szentmise mint áldozat körül
458 DR. DUDEK JÁNOS. Pohle 1 s mások is igyekeztek egy-egy módosított nézetet megállapítani. Az áldozat fogalmának meghatározásában megegyeznek a theologusok, elemei úgy a pogány vallások, mint a zsidó nép áldozataiban egyformán jelentkeznek. Az áldozatban lényeges elem valamely érzéki tárgynak illetékes személy által történő fizikai vagy ezzel egy jelentésű erkölcsi lerontása, megsemmisítése az Isten legfőbb uralmának s az ember bűnös tudatának kifejezésére, illetőleg megvallására. A szentmise valóságos áldozat lévén, benne is meg kell lfennie ennek az elemnek. Az áldozati cselekvény a misében a consecratio lévén, a kenyér és bor állagának Krisztus testévé és vérévé való átváltozása kapcsán kell ennek a lerontásnak, áldozati elváltozásnak jelentkeznie. Hogyan ? Itt oszlanak meg a nézetek. \Tasquez (disp. 220. c. 3.) pl. úgy fogta fel a dolgot, hogy az eucharistiában a test és vér jelenléte a két különböző szín alatt az az elválasztás, tehát lerontás, mely Krisztus halálát jelképezi.' Jelképezni jelképezheti, de ez nem felelet arra a kérdésre, miért a mise áldozat önmagában tekintve ? A Lugo-Franzelin-féle elterjedt nézet a mise áldozati jellegét abba helyezi, hogy Krisztus a kenyér és bor álla- gának átváltozása folytán valósággal jelen lévén az eucha- ristiában, ez a szentségi léte oly lealacsonyító helyzetbe juttatja, mely egyenlő az erkölcsi megsemmisüléssel (de- structio moralis). Testi szerveinek, érzékeinek használatától meg van fosztva s mint valami élettelen tárgy az emberek szabad rendelkezésére áll, nevezetesen étellé válik, ami természeténél fogva nem arra való. Ez a destructio, Lugo szerint, teszi a szentmisét önma- gában való áldozattá a szó legszorosabb értelmében. Ezért verum et proprium sacrificium. Találó volta a többi nézetek fölött szembetűnő, magától értődőleg a természetfölötti rendben szemlélve ; mert hiszen az egész eucharistia nem természetrendi valóság, hanem a 1 Pohle : Lehrbuch der Dogmatik. 1905. III. 360. 1.
