Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Dudek János: Kutatások a szentmise mint áldozat körül
456 DK. DUDEK JÁKOS. Példa rá a sok közül a két legújabban megjelent, s Rauschen által is röviden, de érdemileg méltatott 1 mono- grafia : Franz Renzé a szentmiseáldozat fogalmának törté- netéről 1 2 és Franz Wielandé az oltárról3 szóló. Egyszerűbb kérdésnek látszik mind a kettő, de 11a a kath. tanok fejlődésével hozzuk kapcsolatba, egész eszmei világgal érintkeznek, ama szerves egységnél fogva, melyben katholikus tanaink állanak. Vedd ki az egyiket, s bomlik az egész láncolat. Renz közvetetlenül tárgyalja az eucharistia áldozati jel- legét (szentmise), egész műve erről szól ; Wieland ellenben csak közvetve foglalkozik vele, az oltárral kapcsolatban. Mindketten az őskereszténység adatait vizsgálva konstruál- ják nézeteiket. És az eredmény ? Az egyiknél részben, a másik- nál, legalább a mi kérdésünkre vonatkozólag, egészen téves. Renz megtalálta a múltban az alapokat, melyekre támasz- kodva jogosan mondhatta ki a trienti zsinat (XXII. ülésé- ben), hogy a szentmise igaz és valóságos áldozat (verum et proprium sacrificium) ; Wielandot ellenben kutatásai arra az eredményre vezették, hogy az őskereszténységben 150 előtt az eucharistiának mint valóságos áldozatnak fogalma hiányzott s Istennek nyújtandó áldozatnak az eucharistia ünneplését kísérő imákat, hálaadásokat, nemkülönben a mocsoktalan életet tekintették. Szóval hogy az eucharistiá- nak, mint olyannak, áldozattá minősítése későbbi újítás. Sajátszerű, hogy első tekintetre a két író között teljes ellentétet látunk, a valóságban azonban Wieland csak a Renz művében elhintett gondolatokat fejleszti s fonja tovább, míg az említett eredményre jut ; azért tárgyalja őket együtt s egymásra vonatkozásban Rauschen. Renz t. i. egészben véve, a főkérdés tekintetében, a 1 Rauschen i. műve 46—69. 1. 2 Renz: Die Geschichte des Messopferbegriffs, oder der alte Glaube und die neuen Theorien über das Wesen des unblutigen Opfers. 1901. Két kötet. 3 Wieland : Mensa und Confessio. Studien über den Altar der altchristlichen Liturgie. München, 1906.
