Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege
366 DE. JEHLICSKA FERENC. maxime curant de propriis. Sed de communibus minus etiam curant homines, quam quantum pertinet ad unumquem- que, sicut accidit in servitiis ministrorum, quod multi ser- vientes quandoque minus serviunt, dum unus exspectat, quod alius faciat.« 1 — Ennek azután pauperizmus volna a következménye, amit Roscher, kiváló német nemzetgazdász azzal told meg, hogy az emberek, mihelyt a gyermekek neve- lését az állam venné át, minden tartózkodás nélkül engedné- nek legerősebb ösztönüknek, ami aztán túlszaporodást és általános nyomort hozna létre.1 2 Szent Tamás felsorolja azt a sok jót, aminek a kommunizmus véget vetne s azt mondja, hogy »az ilyen állam oly énekkarhoz volna hasonló, mely- ben mindenki csak egy hangot énekelne. Itt hiányzanék a szimfónia, az összhang.« 3 Nagy jelentőségűnek tartom sz. Tamás mellett a scho- lasztikus bölcselet legnagyobb ellenségének, az angol Hume- nak nézetét is megemlíteni, aki a ma uralkodó relativista bölcselet atyja és a marxistáknak is kedvelt filozófusa. Hume a kommunizmust a civilizációra 4 * 6 nézve károsnak, megvalósíthatatlannak tartja s figyelmeztet arra a nagy terrorizmusra és tiranniára, mely az ily államberendezkedés- ben szükséges volna, hogy az új magánvagyon vagy bármi- féle egyenlőtlenség keletkezése már »in ovo« elnyomassák. 1 Lib. II. lect. II. 2 V. ö. cikkemet, Üj erkölcstan, Hengertől, Religio, 1907. 35. sz. 3 Lib. II. lect. V. 4 Érdekes, a mit szt. Tamás mond e dologról : »Secundus modus est, quod terra sit communis, et communiter colatur. Sed fructus agrorum dividentur inter cives ad proprium usum cuius libet. Et hic modus apud quosdam barbaros observabatur. Lib. II. lect. IV. Amennyiben Marxék is a produktiv javakat köztulajdonná akar- nák tenni, amíg a használati javak kinek-kinek magántulajdonát képeznék, világos, hogy a dolog lényegére nézve azon »némely bar- bárok« színvonalára sülyesztenének, akiket szt. Tamás említ. A kul- túra haladásával ily barbarizmus eltűnt. 6 David Hme, Enquiry Concerning the principies of Morals (Chicago, 1900.), 27. 1. /
