Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege
360 DE. JEHLICSKA FERENC. tárgy nem volna eléggé érdekes, hanem mert minden egyes tétele nagyon kihívja a kritikát. Először is teljes lehetetlenség bebizonyítani, hogy az ember gazdag és magasztos lelki élete az anyagra és rész- szerint a gazdasági viszonyokra volna visszavezethető. Külö- nősen a vallás a skolasztikus bölcselet szerint az értelemmel fölruházott emberi lélek legnemesebb működése. Forrása és alanya a megismerő, a magát Istennek szabadon alárendelő lélek ; ma pedig a materializmus metafizikailag és noetikai- lag lehetetlen álláspontnak tekintetik és általánosan vég- érvényes tételnek van elismerve, hogy szellemi funkcióinkat az anyagból megmagyarázni nem lehet. E tekintetben nem- csak Verwornra,1 Hyrtlra,1 2 Steinra,3 Langera 4 stb. hivat- kozhatom, hanem az újmarxista Bernsteinra,5 6 Baxra,®■ Schmidtre,7 nálunk Kepes Ernőre 8 is, akik a materializ- must végleg föladták. Marx és Engels különben sehol sem kísérlik meg rész- letesen kimutatni, miképen fejlődhetett és fejlődhetik a vallás a gazdasági alapstruktúrából. Ahol pedig e dologról nyilatkoznak, szavaik oly határozatlanok, felületesek és■ ingadozók, hogy enyhébb kritika előtt sem állják meg a helyüket. 1 Max. Verworn, Naturwissenschaft u. Weltanschauung, 18. 1.. 2 Prof. Hyrtl, Die materialistische Weltanschauung (Wien). 3 L. Stein, Die sociale Frage etc. (Stuttgart, 1903.), 305. 1. 4 Lange a »Geschichte des Materialismus« c. híres művében a materializmust metafizikai és noetikai szempontból lehetetlen álláspontnak mondja. 5 Neue Zeit 1897/8. II. Das realistische und das idealistische Moment im Socialismus. 6 Bax Kautskyval való vitájában a N. Z.-ban elveti a materia- lizmust. V. ö. cikkemet: Merre vezet az út a metafizikához ? Relig., 1907. 42. 7 Konr. Schmidt, Ein neues Buch über die materialistische Geschichtsauffassung, Ler Socialistische Akademiker, 1896. 7. és 8. sz. (Plechanow eilen). 8 Kepes Ernő, Történelmi materializmus, darwinizmus, kantiz- mus (Budapest, 1907.), 45. 1.
