Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege
358 DR. JEHLICSKA FERENC. Engels elismeri ugyan, hogy a vallás a legfelsőbb ideo- lógia s hogy sokszor igen nehéz észrevenni a közte és a min- denkori gazdasági viszonyok között levő összefüggést ; 1 de azért az összefüggés megvan s a figyelmes szem észre- veszi. Meg is kísérli Engels leírni a vallás fejlődését, kárba- veszett fáradsággal igyekezvén mindenütt kimutatni a gazda- sági tényezőnek nemcsak befolyását, hanem paternitását is. Halljuk csak e különös pragmatizmus lényeges pontjait.1 2 A vallás az őserdei időben (waldursprüngliche Zeit) keletkezett az embernek »őserdei« és zavaros képzeleteiből, melyeket önmagáról s a külső természetről alkotott. Az így keletkezett ideológia aztán tovább fejlődik. Az emberek előtt rejtve marad, hogy a fejükben végbemenő ezen gondo- latsorozatot tulajdonképen anyagi létföltételeik határozzák meg, mert mihelyt annak tudatára ébrednének, azonnal vége volna az ideológiának. A rokon törzseknek vallási képzetei hasonlók voltak ; később az egyes népek sajátos anyagi viszonyai szerint eltérően fejlődtek. A régi istenek nemzeti istenek voltak ; birodalmuk addig terjedt, ameddig a gondjaikra bízott ország határai. Az egyes nemzetekkel isteneik is eltűntek. A római világbirodalom a nemzeti istenek romlását okozta. Csakhamar jelentkezett a szükség, hogy a világbirodalom egy világvallással egészíttessék ki, ami abban nyilvánult, hogy a rómaiak minden valamire való idegen Istennek helyet adtak panteonjukban. Azonban új vallást nem lehet császári rendeletekkel létrehozni. Az új vallás, a kereszténység, »csendben« jött létre, még pedig az általánosított keleti, főleg zsidó teológiából és a népszerűsített görög, főleg sztoikus bölcseletből. A középkorban a feudalizmusnak megfelelő vallássá fejlődött a kereszténység, hozzáillő feudális hierarchiával. A polgárság fölülkerekedésével a feudális katholicizmussal szemben kifejlődött a protestáns szakadárság. A középkor 1 Engels, L. Feuerbach, 52. 1. 2 Engels, u. o., 53. és kk. 11.