Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege
A MARXISTA VALLÁSBÖLCSELET FORRÁSA ÉS LÉNYEGE. 357 Abbeli nézetében, hogy a régi vallások létjogosulat- lansága végképen bebizonyosodott, Marxot Feuerbachon kívül a Hume 1 alapján álló Comte is megerősítette, aki a vallást szintén az emberiség fejlődésének egyik túlhaladott stádiumaként tárgyalja; továbbá, amint már jeleztük, Schopenhauer, Stirner, Bauer és Strauss tekintélye is, aki »Der alte und der neue Glaube« c. művében fölállította a kérdéseket : Keresztények vagyunk-e még ? Van-e még val- lásunk ? s mindkettőre tagadólag felelt. Eddig Marxék vallásbölcseleti nézeteit annyiban ismer- tettük, amennyiben Feuerbach elméletével megegyeznek. Felfogásunknak sajátos, megkülönböztető vonása az úgy- nevezett történelmi-ökonómiai materializmusban gyökered- zik, melyet Engels-szel együtt negyven évi közös munká- val megalapítottak. Eszerint a vallás is ahhoz az ideologikus felső épít- ményhez tartozik, melynek többi részei az állam, a jog, az erkölcs, a bölcselet és a művészet.1 2 A vallás is csak kísérő jelensége, reflexe, epifenomenonja a gazdasági alapszerve- zetnek, mely az emberiség fejlődésében elsődleges, döntő szerepet játszik. Minden kor a maga termelő és csereviszo- nyaihoz képest, melyek alap jellem vonását képezik, meg- alkotja a maga vallási ideológiáját is. Ez teljesen függ az ökonómiai alaptól, melyből fakadt, azzal együtt fejlődik, változik, átalakul. Nincs is a vallásnak alakító és mozgató hatása az emberiség fejlődésére, mert a vallási ideológia árnyként követi a gazdasági alapstruktúra szükségszerű, dialektikus változásait, melyek az államot, a jogot, a bölcse- letet és a morált is önmagukból fejlesztik és formálják. 1 V. ö. »Merre vezet az út a metafizikához ?« c. cikkemet, Religio, 1907. 44. sz. Hume vallási nézeteit kifejti »David Hume Dialoge über natürliche Religion«, angolból fordította Paulsen (Leip- zig, 1906.), III. kiad. 2 Erre nézve klasszikus helyek : Marx, Zur Kritik der politi- sehen Ökonomie (Stuttgart, 1903.), II. kiad. XI. 1. ; Marx, der acht- zehnte Brumaire des Louis Bonaparte (Hamburg, 1907.), IV. kiad. 34. 1.
