Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Nyőgér Antal: Urunk feltámadása
URUNK FÖLTÁMADÁSA. 321 megjelenés, meg nem térnek ezek, sőt annál ellenségeseb- bekké válottak volna. Külömben is nem jelent-e meg elég számú embereknek ? Hányszor jelent meg tanítványainak, egyszer ötszáznál többnek. Nem volt-e ez elegendő bizonyításnak ? Valóban, aki ezeket kevesell, az kívánhatná, miért nem egész Jeruzsá- lemnek ? Ha ennek is, miért nem egész Judaeának, Zsidó- országnak, az egész világnak, s végül az idők végeiglen miért nem az összes embereknek ? És ha megjelenik egész Judaeában, Zsidóországban, mi történhetik ebből ? Épen nagy kár a kereszténység ügyére. Hiszen még az apostolok is azt kérdezték az Űrtől, amikor a negyvenedik napon kiment velők az Olajfák hegyére: Nemde, most visszaállítod az Izrael országát ? Ha látja a dicsőséges Krisztust a messiási, nagyzó álmokkal eltelt zsidó nép, könnyen fegyvert ragad, föllép a rómaiak ellen, úgy vélekedvén, hogy megjelent a háborút indító messiás. Erre aztán eljővén a rómaiak, körülveszik Jeruzsálemet, beszorítják az apostolokat, gátolják őket az igehirdetésben és a pogány ok nem teljesen alap nélkül rásütik Krisztus követőire a lázadás bélyegét és ez épen a szent ügynek leszen ártalmára. E megjelenésre tehát a mi gyönge emberi okoskodásunk szerint sem volt szüksége azoknak, akiknek szíve nem volt romlott, így is hittek az apostolok tanúbizonyságának és ezekből növekedők a hívők száma napról-napra. Ezek pré- dikálására fogadta be Szamaria az Isten igéjét; akik pedig gonoszok voltak szívökben, azokon úgy sem fogott volna semmiféle csudajel sem, amint nem is hittek az előttök nagy csudákat mívelő Űr Jézusnak sem. Celsusnak ezt az ellenvetését Krisztus föltámadása és megjelenése ellenében, vizsgálat alá vette aquinói sz. Tamás is és fölveti a kérdést, vájjon nem kellett volna-e megjelenni a Krisztusnak mindenki előtt ? Ügy látszik, úgymond ez. Tamás, hogy Krisztusnak föltámadása után egész álta- lánosságban mindenki előtt meg kellett volna magát mutatnia, mert valamint a nyilvánossá lett vétket nyilvános meg21 Hittudomíinyi Folyóirat. 1903.
