Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Nyőgér Antal: Urunk feltámadása
304 NYŐGÉR ANTAL. tosságát, meg a Jézustól az ő előbbi életében hallott eme szavakat, nem kell-e gondolni, hogy a Renan szerint kép- zelődéssel teljes Péter halász aludtában nem inkább halakról álmodik, mint az ő tőle még képzelődésileg is oly távol álló és neki teljesen idegen juhokról ? Mindezeket egybevetvén amikor Renan az apostoloknak megjelent Krisztust csak mint az ő beteges képzelődésök szülte tüneményét akarja föltüntetni; továbbá amikor azt akarja kiokoskodni, hogy Péter a galileai tó partján elaludván, csupán csak álmodta a föltámadott Krisztus látását és álmában hallotta az Ürnak e szavait : legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat : erre szánalommal nincs más válasz, mint az, amit már sz. Ágoston megirt az Űr Jézus föltámadásának bizonyításában : »Vere tu ipse obdormisti; qui scrutando talia defecisti?«1 Az meg már valóban nevetséges, amint ugyanez a Renan a föltámadott Krisztus megjelenését akarja kimagya- rázni a galileai hegyen. Többen, mint ötszázan látták itt az Urat, olyanok, kik odavaló, ott élt emberek voltak. E hegy Kafarnaumtól három mérföldnyire van, kimagaslik a többi halmok közül, de korántsem a fellegekig, dús növény- zet virul rajta. Azok, akik ott jártak, semmit sem tudnak valami különös fényjelenségekről, fatamorgánáról, vagy délibábról, amely a szemlélőt csalódásba ejthetné s kiilö- nősen oly szemlélőt, aki annak a tájéknak dolgos lakója. Azután meg, hogy volna lehetséges az, hogy ily nagy- számú embertömeg egyformán ugyanarra a tárgyra nézve hallucinálódjék ? Amikor tehát Renan Krisztus föltámadását tagadván, e képzelődő theoriáját minden ide vonatkozó evangéliumi leírásnál makacs eszeveszettséggel alkalmazni akarja : ezzel a komolyan ítélő gondolkodó emberben azt a határozott meggyőződést erősíti meg, hogy azok a megjelenések valóban megtörténtek és pedig úgy, amint azokat az evangélisták írásban megörökítették. Képzelődés ily emberekben, mint az apostolok, Krisztus 1 In Psalm, v. 7.
